A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Fehér Ferenc, VTOSZ: A 2006. évi vízitársulati belvízvédekezés tapasztalatai
A Jászságban 215-270 mm csapadékot mérték 2006. első öt hónapjában, ami szintén magasabb a sokévi átlagnál. Az Alsó-Tisza vidéken 2006. első öt hónapjában ugyancsak nagy volt a csapadék. Az öthavi csapadékösszeg Szentes térségében mintegy 280 mm, Hódmezővásárhely térségében mintegy 260 mm, Kiskunfélegyháza térségében mintegy 255 mm volt. A Körös vidéken a 2006.január-május időszakban 235 mm csapadék hullott. Ez több mint 40 mm-rel nagyobb érték a sokévi átlagnál. A csapadék átfogó jellemzését az Alföldön az 1. számú ábra segítségével lehet nyomon követni. Itt a havi csapadékösszegeket tüntettük fel az Alföld északi, középső és déli részére jellemző állomások alapján. Az ábrából látható, hogy az észak-alföldi csapadékhelyzet eltér a közép- és dél-alföldi helyzettől, míg az utóbbi kettő viszonylag közel áll egymáshoz. A 2006. januári adatokban még nincs nagy eltérés, azok 24-28 mm közöttiek. Februárban az ÉszakAlföld csapadéka (72 mm) jelentősen meghaladja a közép- és dél-alföldi értékeket (50 mm). Márciusban ez a különbség még szembetűnőbb: a 35-47 mm közötti közép- és dél-alföldi értékekkel szemben az Észak-Alföldön 105 mm-t mértek! 2006. áprilisában az északi és déli terület kapott jelentős csapadékot (49 ill. 47 mm), míg a Közép-Alföld 22 mm-e átlagosnak mondható. Ekkor remény volt a belvízhelyzet lecsengésére, a védelmi fokozatok megszüntetésére. A május azonban mindenütt csapadékos volt (58-90 mm) és ez a védelmi készültség megszüntetését nem tette lehetővé. Erre a helyzetre jött rá a Közép- és Dél-Alföldön a júniusi nagycsapadék (110 mm), ami a védelmi fokozatoknak a fenntartását (visszaállítását) tette szükségessé számos területen még július elején is. Az észak-alföldi 64 mm is a csapadékosságot mutatja és hozzájárult 2006. első félévének átlagon felüli csapadék összegéhez. 1.1.2. Hőmérséklet jellemzése A vizsgált időszakban a hőmérséklet nagymértékű változékonysága volt jellemző. A kemény hideget hirtelen váltotta fel az enyhülés, ami hóolvadással és belvízképződéssel járt együtt. A Felső-Tisza-vidéken a decemberi átlagos hőmérsékletet követően két hideg hónap következett (január, február), amikor a hőmérséklet átlag 2 °C-kal a sokéves átlag alatt maradt. Azonban ezekben a hónapokban is voltak olyan időszakok, amikor a napi átlaghőmérséklet jelentősen 0 °C felett volt. A Tiszántúlon a 2005. decemberi nagy hidegek (-20...-25 °C) megakadályozták a lehulló csapadék beszivárgását. Február közepén az enyhüléssel együtt csapadék is érkezett, így az olvadás és a friss csapadék tovább rontott a belvízhelyzeten. A Taktaközben sokat rontott a helyzeten a hirtelen változó időjárás is: a gyors felmelegedések és lehűlések nagymértékben elősegítették a belvízképződést. A Közép-Tisza vidéken 2006. első három hónapjában az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet értékeket mértek. Ebbe a hőmérsékleti helyzetbe ékelődte be a gyors felmelegedések, amikor a napi átlaghőmérséklet 1-5 °C-ra emelkedett. Több esetben a csapadék megfagyott talajra érkezett, amikor gyakorlatilag nem volt beszivárgás. A Nagykunságban is a jelentős szórás jellemezte a hőmérsékletet. A maximumok és a minimumok között jelentősek voltak az eltérések: 2006. január, február és március havára egyaránt jellemző egy kb. 25 °C-os különbség (a -15, - 10 és -5 °C-os minimumokhoz, +10, +15 és +20 °C-os maximumok tartoznak). A rapszodikus hőmérséklet kifejezetten kedvezett a belvízképződésnek. A Jászságban a február végi gyors felmelegedés szintén olvadást okozott, és a belvizet kiváltó okok között szerepel a hőmérséklet gyors változása is. Az Alsó-Tisza vidékről is az átlagosnál alacsonyabb értékekről számoltak be, azonban a jelentésekben nem tükröződik ennek negatív hatása. A Körös vidéken a 2006. januári és márciusi átlaghőmérséklet alacsonyabb volt, mint a sokévi átlag, viszont márciusban az átlagosnál magasabb értékeket mértek. Február és május átlagosnak tekinthető. Jelentős volt viszont a talajfagy, ami február közepén a 25-30 cm-es mélységet is elérte. Számos helyen ez a talajfagy március közepéig megmaradt (2-5 cm vastagságban). 3
