A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Deák József, GWIS Kft., Liebe Pál, VITUKI Kht.: A felszín alatti víztestek mennyiségi és kémiai állapota a Duna-Tisza közén

valamivel az alá csökkent. (Sajnos a víztermelés alakulására vonatkozó adatok megbízhatatlanok) A jelenlegi termelés a teljes utánpótlódás mintegy fele, s közelítőleg megegyezik a regionális áramlásban részt vett hányaddal.Ez ahhoz vezetett,hogy - főleg a tiszavölgyi területeken - a vízkivételek a feláramlásokat megcsapolva, azok jelentős részének megszűnését okozták.. A rétegvizek potenciáltöbblete a talajvízhez képest itt megszűnt, az eredeti hátsági beszivárgási területeken pedig nőtt néhány méterrel a talajvíz és a rétegvíz szintje közötti különbség, megnövelve a talajvíztartóból történő leszivárgást.(13. ábra) Ez utóbbi vízháztartását más tényezők (a talajvízből történő, nagyrészt illegális vízkivételek,vitatott mértékben az erdőterületek növekedése és a vízrendezés) is negatív irányban befolyásolták, s kisebb szerepet ezek is játszhattak a talajvízszint csökkenésében. A talajvízszint-süllyedésben tehát a mélyebb rétegekből történő vízkivételek is szerepet játszottak, de a talajvíztartó általuk okozott többletterhelése kisebb a csapadékhiány okozta beszivárgás-csökkenésnél, annak csak mintegy a felére tehető.

13. ábra. Hidrodinamikai vázlat (talaj-és rétegvízszint változások, a termelés hatása)

A DTK felszín alatti víztestjeinek mennyiségi állapota

Az EU Víz Keretirányelv előírta a felszín alatti víztestek lehatárolását. A Duna-Tisza közét érintően 9 porózus, hideg vízest került lehatárolásra, amely a talajvízszinttől a 30 °C hőmérsékletű izoterma felületig tart, ez alatt - miközben az izoterma felület nem jelent hidraulikai határt - porózus termálvíztestek kerültek kijelölésre: területünket 2 porózus 11