A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Deák József, GWIS Kft., Liebe Pál, VITUKI Kht.: A felszín alatti víztestek mennyiségi és kémiai állapota a Duna-Tisza közén

termálvíztest érinti. A hideg víztestek lehatárolása igazodik a hátsági leáramlási területek határvonalához és a dunai és tiszai rendszer közötti - a felszínit hozzávetőlegesen követő - felszín alatti vízgyűjtő- határhoz, de É-ről D felé haladva is felosztásra került a terület, s délen elkülönítésre került a Kígyós -patak vízgyűjtője. Az így meghatározott víztestek a földrajzi értelemben vett Duna-Tisza közénél nagyobb területet fednek le. (a határaikat az 1.,4.és 5. ábrákon feltüntettük)

A talaj- és rétegvízszintvízszint süllyedések bizonytalan tartóssága , a felszín alatti víztől függő ökoszisztámák érintettsége , a kitermelhetőnek itélt készletek mértékét általában elérő víztermelés miatt a szóbanforgó víztesteket a dunavölgyiek kívételével a „lehetséges kockázatos” kategóriába sorolták. Ez a besorolás a vízgyüjtő-gazdálkodási terv készítése során pontosítandó, amihez a teljes terület komplex hidrológiai-hidrogeológiai modellezése szükséges. Különösen a kitermelhető készlet vizsgálandó felül, figyelembe véve az érzékeny természetvédelmi területek tavait, talajvízszintjét. Ez abban az esetben is vizsgálandó, ha a felszín alatti vizek szintjének további süllyedése már nem fenyeget.

A KvVM EU VKI szerinti 2005 márciusi Nemzeti jelentésében a porózus hideg víztestekre vonatkozóan szereplő fő számokat (Simonffy Z. 2004) a 2. táblázat mutatja be., a hátsági víztestek fajlagos vízforgalmát pedig az ebből levezetett számokkal a 3. táblázat. Az összesen 177 millió m3 évi termelés kétharmada a Hátságon kívüli területekről származik. Az előbbiekhez hidraulikailag a 30 °C izoterma felület alatt kapcsolódó porózus termálvíztestek közül területünket elsősorban a DNy-Alföld , kisebb részben az É-Alföld elnevezésű érinti. A hévizkutakból ezek területén 17, illetve 3 millió m3-t termelnek ki évente, s ez a mennyiség a tárolt készletek arányának csökkenésével hosszabb távon a felülről kapcsolódó hideg víztestekből utánpótlódik, illetve itt is az eredeti feláramlást szünteti meg a vízkivétel. A DNy-Alföld porózus termálvíztestjét a mennyiségi szempontból szintén a „ lehetséges kockázatos” kategóriába sorolták az összefüggő áramlási rendszer terheltsége és a sok helyen még folytatódó nyomáscsökkenések miatt. Összességében elmondható, hogy a vízkivétel - bár csak a fele a teljes utánpótlódásnak - a kitermelhető készlet határán van, mert a további növelése a lokális áramlásban részt vevő hányad további talajvízszint-süllyedésekkel járó, eddiginél jelentősebb igénybevételét jelentené.

12