A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Deák József, GWIS Kft., Liebe Pál, VITUKI Kht.: A felszín alatti víztestek mennyiségi és kémiai állapota a Duna-Tisza közén

• C14>10 pmC MC14 6-10 pmC AC14<6 pmC

12. ábra. A 14C tartalom és a ő18O izotóparány összefüggése a DTK rétegvizeiben

Az izotóphidrológiai vizsgálatok alapján mintegy 40-50 mm/év effektív beszivárgás számítható a hátsági homokbuckákon, amelynek csak kisebb része (a teljes területen 10 mm/év, tehát a homokbuckák területén 15 mm/év) táplálta a regionális rétegvíz áramlási rendszert. A többi 25-40 mm/év a buckaközi medencékben, lokális megcsapolódásként visszapárolgott.

Az áramlási rendszer létezését alátámasztja, hogy az áramlás irányában nő a nátriumkoncentráció és nagyobb mélységre hatol a kis oldott anyag tartalmú víz (Erdélyi M., 1974)

A felszín alatti hőmérsékleti viszonyok is alátámasztják a regionális áramlási rendszerrel kapcsolatban fel vázoltakat: a leáramlási területeken kisebb, a feláramlásiakon nagyobb a geotermikus gradiens értéke. Ez a hatás főleg a km nagyságrendű mélységekben mutatható ki, s ilyen konvektív eredetű geotermikus anomália lehet a terület K-i peremén a tiszakécskei is, ahol a nagyobb mélységből történő feláramlás miatt már néhányszáz m mélységben is 10-20 °C-al magasabb a hőmérséklet a vártnál.(Alföldi L.- Erdélyi M.-Gálfi J.- Korim K. - Liebe P. (1976))

A felszín alóli víztermelés hatása

A talajvízszint süllyedése a Duna-Tisza közén alapvetően a csapadékhiánnyal hozható összefüggésbe, de az új egyensúly beállásának helyzetét a felszín alóli víztermelés is befolyásolja, késlelteti. Ennek mértéke a Hátságon és a kapcsolódó víztestekben a múlt század ötvenes éveitől folyamatosan növekedve meghaladta a 200 millió m3-t évente, majd 10