A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Nagy László, BME Geotechnikai Tsz: Geotechnikai tapasztalatok a 2006 évi tiszai árvíznél
5 1. ábra. A víztartalom növekedésével az egyirányú nyomószilárdság változása Kötött talaj nyírószilárdsága, a nyírási alakváltozás nagysága, a laboratóriumi vizsgálatnál a talajminta törési alakja, a víztartalomnak a konzisztencia határokhoz viszonyított helyzete látható a 2. ábrán. Ezek a tényezők összhangban vannak, általuk a legtöbb esetben magyarázhatók a felszínmozgások kialakulásának részletkérdései. Azonban számos részletre nem adnak magyarázatot, úgymint a mozgás sebességére, a (várható) végső elmozdulás nagyságára, illetve, hogy egyéb tényezők mint például a tömörség milyen befolyással van a fentiek kialakulására. Az azonban kétségtelen tény, hogy a kötött talajok nyírószilárdsága a konzisztencia index csökkenésével csökken. Valószínűsíthető, hogy kötött talajoknál a nyírószilárdság csökkenés első sorban a kohézió csökkenését jelenti, az amúgy is sokszor alacsony belső súrlódási szög helyett. Ezért célszerű a határegyensúlyi állapot meghatározásához az állékonysági vizsgálatoknál a számítást a (szükséges) kohézió értékének meghatározására irányítani a belső súrlódási szög állandó (sok esetben Q = 0) értéken tartása mellett. Azt, hogy hol vannak a határok az egyes jellegzetes törési módok (2. ábra) között nem tudjuk pontosan megmondani, inkább csak feltételezhető és valószínű nem is lehet egy konkrét értékkel jellemezni. Ennek vizsgálata azért lenne fontos, mert a 2006 évi tiszai árvízkor, illetve annak helyreállításánál számtalan tapasztalatot, információt gyűjtöttünk össze a kötött talajok viselkedésével és suvadások kialakulásával kapcsolatban. Ezen adatok elemzése elvezethet ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk például a kevésbé tömör agyagok árvíz alatti viselkedéséről. Az a feltevés alakulhat ki, hogy talajban kódolva van a suvadáskori viselkedés, csak még nem fordítottunk időt, fáradságot és anyagi javakat a kód megfejtésére. A 2006 évi tiszai árvíznél mind a 12 suvadásnál kötött talaj alkotta a töltést és az altalajt (3. táblázat). Néhány suvadás helyszínén az azonosított talajok elhelyezkedését a Casagrande-féle képlékeny ségi grafikonban a 3. ábra mutatja. Megállapítható, hogy a plasztikus index értéke helyenként meghaladta az Ip = 60 %-os értéket, a folyási határ értéke elérte a wL = 95 %-ot.
