A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Bakonyi Péter, dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht., Tóth Sándor, H-EURAqua Kft.: Az intergrált árvízkockázati elemzés és az árvízkezelési módszerek fejlesztése a FLOODsite kutatási projektben
készültek, amelyek segítséget nyújtanak nemzetközi pályázatok elkészítésében. Budapesten, 2002. május 6-7-én Záró Konferenciára került sor, majd 2002. június 25-én Brüsszelben a NATO Főhadiszállásán ismertették az elért eredményeket. A projekt következtetéseit és javaslatait figyelembe veszik: az AIR-TISZA rendszer továbbfejlesztésénél, valamint a Tisza Vízügyi Fórum tevékenységénél. Tisza-völgyi ötoldalú együttműködés a Budapesti Nyilatkozat alapján. 2001-ben magyar-ukrán közös kezdeményezésre ötoldalú miniszteri találkozóra került sor Budapesten, ahol elfogadták a Budapesti Nyilatkozatot és a Tisza és vízgyűjtőjére vonatkozó árvízvédelmi együttműködés koordinálására ötoldalú Tisza-völgyi árvízvédelmi Vízügyi Fórumot hoztak létre. Ezt követően minden magyar-ukrán kormány-meghatalmazotti ülésszakon foglalkoztak az ötoldalú együttműködésből adódó feladatok meghatározásával. Egyéb nemzetközi finanszírozású projektek. Az Egyezmény területi hatályára eső régióban több nemzetközi projekt folyt illetve folyik jelenleg is. Magyar szempontból is jelentős projekt kezdődött 2003 végén TACIS finanszírozásban 3 millió Euró értékben Kárpátalján. A projektnek négy fő kérdésre koncentrál: a felső-tiszai országok árvízvédelmi stratégiájának összehangolása, árvízelőrejelzés fejlesztése, az árvízi monitoring továbbfejlesztése, árvízvédelmi-katasztrófavédelmi tevékenység összehangolása a régió országai között. Összefoglaló megállapítások a magyar-ukrán árvízvédelmi együttműködésről. A Felső-Tiszán magyar-ukrán viszonylatban az elmúlt időszakban az árvízvédelem területén számos intézkedést hoztak, jelentősen fejlődött a nemzetközi együttműködés, amely számos területre terjed ki. Mindezek hozzájárultak az árvizeket megelőző és az árvizek idején hozott intézkedések hatékonyságának növeléséhez. Számottevően javult a kölcsönös tájékoztatás gyorsasága és gyakorisága, ami lehetővé teszi az árvízi védekezésre való felkészülés időelőnyének csökkentését és az árvíz idején történő kommunikációt. Az egyes tervek végrehajtása csökkenti az árvízi kockázatot is. 5.3. H-EURAqua JELENTÉSE A 12. FELADAT KERETÉBEN (38 oldal) Árvízvédekezési tervezés a Tisza vízgyűjtőjén („Tisza A” esettanulmány) (Tóth S.) Az esettanulmány célkitűzése az árvízvédekezési tervek szerepének, hatékonyságának vizsgálata (beleértve a védelmi szervezetek felfejlődését) a 2000. áprilisi rendkívüli árvízvédekezés példáján. A feladat végrehajtása során a magyar árvízvédekezési és lokalizációs tervek tartalmi előírásainak és a védelmi szervezet jogi-szervezeti alapjainak bemutatása után áttekintést adtunk a 2000. áprilisi rendkívüli árvízvédekezés körülményeiről, ráfordításairól és eredményeiről. Ezután a 12. feladat keretében a vezető partner IOER által kifejlesztett módszertan alkalmazásával megfelelő kategóriákba soroltuk magát a védelmi tervet, az eseményeket, felállítottuk az esetre és a terv alkalmazására jellemző kritériumrendszert, és elemeztük a védelmi tervek hatékonysági és alkalmazhatósági mutatóit. Maga a 12. feladat az árvíz megelőzés, védelem és védekezés, nem-szerkezeti és szerkezeti intézkedései utóértékelésére dolgozott ki módszertant, mivel a hatékony és fenntartható árvízkockázat csökkentési intézkedések és eszközök tervezése, megvalósítása és üzemeltetése nem nélkülözheti a gyakorlati tapasztalatok felhasználását. A beavatkozások rendszerszemléletű utóértékelése az árvízi kockázatkezelés stratégiai lehetőségeinek jövőbeli fejlesztéséhez való fontos hozzájárulás. A kidolgozott „Módszertan árvíz megelőzési és árvízvédekezési intézkedések és eszközök utóértékelésére” a már megvalósított fizikai intézkedések és szakmapolitikai eszközök hatásainak és mellékhatásainak, hatékonyságának, költséghatékonyságának, terhelhetőségének és rugalmasságának utóvizsgálatára szolgál a közelmúlt árvízi eseményéhez kapcsolódó tapasztalatok alapján. A Módszertan alkalmazása a jövőbeli árvízkockázat csökkentés tervezéshez szolgáltat ismereteket a létező megoldásokról. A Módszertan az árvízi kockázatcsökkentésnek a S-P-R-C /Source-Pathway-Receptor-Consequence - azaz:(veszély)forrás-útvonal-(kockázat)viselő-következmény/ modell (ld. 12. ábra) bármely elemére vonatkozó intézkedésekre kiterjed. 15
