A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Bakonyi Péter, dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht., Tóth Sándor, H-EURAqua Kft.: Az intergrált árvízkockázati elemzés és az árvízkezelési módszerek fejlesztése a FLOODsite kutatási projektben

9. ábra: Az S-P-R-C modell (Schanze, 2003)

Ahhoz, hogy valahol egy kockázat merüljön fel, valamilyen veszélynek kell jelen lennie, melynek „forrása”, vagy kiváltó eseménye van (pl. egy nagy csapadék); kell legyen egy „fogadó/(kockázat)viselő” (pl. az ártér az összes jellemzőjével) és egy „útvonal” a forrás és a receptor között (árvízi meder a védelmi létesítményekkel együtt, elöntés, stb.). A veszély nem automatikusan vezet egy káros esemény bekövetkezéséhez, de a veszély azonosítása egyértelműen azt jelenti, hogy van esély arra. A tényleges következmény a veszélynek való kitettség és a receptor sérülékenységének függvénye.

Az egyes intézkedések / beavatkozások teljesítményét a Módszertan hidrológiai, ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontok figyelembevételével vizsgálja. A módszertan többszörös kritériumrendszerének megfelelően mennyiségi és minőségi megközelítésre is kiterjedő, széleskörű módszerek alkalmazására kerül sor. A természeti és társadalmi feltételek a módszerben meghatározottak és elősegítik a kritériumok gyors, rendszerszemléletű, eset-specifikus kiválasztását. Ennek érdekében a módszertan részeként kifejlesztett kritérium választó számítógépes eszköz megfelelő rubrikáinak menüválasztékából ki kell választani:- a víztest típusát (folyó, tó, átmeneti, tengerparti)- az árvíz típusát (heves, lassú, tölcsértorkolati, tengerparti, városi)- a területhasználat típusát (városi/ipari, falusi/fejletlen, vegyes/városi-falusi)- értékelési szempont (egyszeri, többszöri események, eseményfüggetlen)- a vizsgálandó intézkedést/eszközt

Az utóbbit tekintve a módszertan az összesen 19 különféle intézkedés- vagy eszközféleséghez 94 különböző beavatkozást rendel, az alábbi csoportosításban (a zárójelben az egyes kategóriákhoz rendelt különböző beavatkozások/intézkedések számát jelezzük - bővebben ld. a

http://www2.ioer.de/floods/html/floodsitedb-ioer.php honlapon):- fizikai intézkedések kategóriájában az alkalmazkodási intézkedések (területgazdálkodás 9; vízgazdálkodás 1); védelmi intézkedések (árvízlevezetési kapacitás 16; árvíz tározás 11; árapasztás 1; partvédelem 4; parti energiatörés 5; csatornázás és szivattyúzás 6; árvízállóság biztosítása 3); kimenekítési intézkedések (humán, állatállomány, vagyontárgyak 3)- szakmapolitikai eszközök kategóriájában a szabályozási eszközök (területrendezés 3; árvízi veszélyzónák kijelölése 1; természetvédelem 1); ösztönző eszközök (pénzügyi ösztönzők 1; pénzügyi korlátozó eszközök 1); kommunikációs eszközök (területrendezés 1; közzététel-kommunikáció 4; figyelmeztetés/riasztás 2); kompenzációs eszközök (kockázat és veszteség megosztás 5).

A H-EURAqua feladatának megoldásában nehézséget okozott, hogy az előzőekben ismertetett módszertan és annak intézkedési kategóriái a védelmi tervekkel nem foglalkoztak, arra nem tértek ki. A jelentés ezért mintegy hiánypótlásként megkísérli a védekezési terveket a módszertan kereteibe illeszteni, ehhez az S-R-P-C modell minden egyes elemére kiterjedő eszközként definiálja, részletes indokolással. Megállapítja, hogy nyílt árterekben fekvő objektumok, települések, stb. védelme esetén a védelmi terv nem-szerkezeti megelőző eszköz, míg védett ártér esetén szerkezeti intézkedéshez kapcsolódó nem-szerkezeti eszközként definiálható. Elemzi a védelmi terveknek a módszertan kategóriarendszeréhez való viszonyát és megállapítja, hogy a védelmi művek jellegétől függően szolgálhatja az árvíz (károkozás nélküli) levezetését, az árvizek tározását, az árapasztást, a fölös vizek összegyűjtését, elvezetését és átemelését. Az alkalmazandó eszközök között határozottan megjelenik a 16