A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - Lovas Attila, Felkai István, KÖTIKÖVIZIG: A 2006. évi Körös-zugi árvízvédekezés szervezési kérdései

Ez volt az a terhelés, aminél már bármi - szó szerint bármi - előfordulására fel kellett készülni. Nem is kellett sokáig várni. Április 21-én reggel gyors egymásutánban két csúszást jelentettek egymástól néhány kilométer távolságban. A szakasz védelemvezető és központi védelemvezető helyettes az első csúszás bevédésének befejező munkálatainakjóváhagyása után épp akkor ért a védelmi központba. Gyors kupaktanács után a veszélyesebbnek tűnő jelenség felé indultak. Már útközben megkezdődött a védekezési munkák szervezése, a védelemvezető a kapott tájékoztatás alapján már ekkor javasolta a csongrádi nagyrét tanyavilágának kitelepítését.

A helyszínen a gyorsan továbbfejlődő súvadás - negyedóránként 15 cm-t meghaladó süllyedés - szemrevételezése után a szervezés folytatódott. Először a védelmi technológiát kellett meghatározni, ami végül is egyszerű volt: leterhelés a kialakult csúszólap aljára és a csúszólap víztelenítése. A helyszínen lévő erőkkel azonnal megkezdődött a megmozdult földtömeg mögül a víz kivezetésére alkalmas „sliccek” kiásása, a relatív függőleges elmozdulások mérése. (A helyszínen lévő erő akkor 6-8 embert tett ki.)

Az első csúszásnál épp munkába állt helikopterek azonnali átirányítása is megtörtént, az észlelés után fél órával az első 4 big-bag helyére is került. Ezzel párhuzamosan hamarosan a helyszínre érkezett a honvédségi összekötő is, aki a helyszíni műszaki irányítókkal együtt nem is hagyta el azt a következő 24 órában.

A közeli Csépáról azonnali segítségként 50-60 fő közerő érkezett a helyszínre, akik a koronán lévő - és a helikopterek rotorszelét nehezen bíró - nyúlgát megerősítésének láttak neki, valamint a nyúlgáton átszivárgó, koronán összegyűlő és megmozdult földtömeget áztató vizek csúszólapon kívülre történő kivezetésével foglalatoskodtak. A gyorsan romló helyzet ismeretében a védelemvezető ekkor a helyszínen lévő vezetők helyzetértékelését elfogadva javasolta az öblözet 3 veszélyeztetett településének kitelepítését is az elrendelésrejogosult Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Védelmi Bizottság elnökének. A kitelepítést gyorsan, hatékonyan és különösebb konfliktusok nélkül hajtotta végre a katasztrófavédelem. A töltésszakadás közvetlen veszélye miatt megkezdődött a lokalizáció előkészítése, amihez - a saját védekező szervezet tehermentesítéséhez - külön lokalizációs koordinátor kirendelését kezdeményeztük az Országos Műszaki Irányító Törzsnél.

Az azonnali intézkedésekkel párhuzamosan a helyszíni irányítók mozgásba lendítették a gépezetet. (Hogy az zökkenőmentes legyen, nagyon fontos volt a helyszíni irányítási hierarchia pontosítása. Gyorsan egyértelművé kellett tenni a munkamegosztást: ki az első számú irányító, ki milyen részfeladatért felel, kik az összekötők, mi a tájékoztatás útja stb. A helyszínre kinevezett katonai összekötő is jogot kapott az összes helyszínen lévő alakulat, alegység, katona irányítására. Az első percekben kialakított rendszer kisebb zavarok után hamar zökkenőmentessé vált.) Az újabb csúszásoknál minden fontosabb helyszínen a szakasz védelemvezető alá rendelt egy felelős műszaki irányító lett megbízva, a honvédség szintén kialakította a saját parancsnoki rendszerét ehhez igazodva. Egy idő után a 12 órás váltások is kialakultak.

Két alapvető szervezési feladat adódott a védekezés folyamatosan biztosítandó alapfeladatai mellett: a védelmi anyagok helyszínre juttatása, és az azokat beépítő emberek megszervezése.- 3 -