A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Kovács Sándor, KÖTIKÖVIZIG: A 2006. március-május havi árhullám levonulása a Közép-Tiszán

12. ábra. Árvizek 1%-os valószínűsége

Meg kell említeni, hogy a fenti 1%-os értékeket az elmúlt évek adataiból határoztuk meg, vagyis a fenti vízszintek egy múltbeli időszakra vonatkoznak. Terveink pedig a jövőt szolgálják. Érdekes és nagyon fontos kérdés, mekkora lehet, mekkora lesz az 1%-os vízállás a következő 30, 50, 100 évben? Erre a problémára törekszünk választ adni a folyamatvizsgálatok segítségével. A vízgyűjtőn, a mederben lejátszódó folyamatok elemzése mellett a vizsgálatokba be kell vonnunk, a klímaváltozásból adódó vízhozam és vízállás növekedések hatását.

Az árhullámok magasságán kívül, jelentős problémát jelent tartósságuk növekedése is. Addig, amíg a vízállás az 1881-1910. közötti években, a szolnoki szelvényben átlagosan csak évi 5 napon keresztül tartózkodott 650 cm felett, 1971-2000. között már 26 napon át, majd a 2001-2006. években 34 nap meghaladást figyelhettünk meg (13. ábra). Amíg a XIX. században alig volt 800 cm feletti árhullám, 2000. után megjelentek az 1000 cm feletti maximumok. Az árhullám 2000-ben 1000 cm felett 11 napon át, 900 cm felett pedig 25 napig tartózkodott a szolnoki szelvényben. Ugyanitt 2006-ban, 1000 cm feletti vízállást 9 napon, 900 cm feletti értékeket pedig 26 napon keresztül figyelhettünk meg. Az árhullámok magasságának és tartósságának emelkedésével drasztikusan növekszik az árvízi kockázat mértéke.

10