A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Kovács Sándor, KÖTIKÖVIZIG: A 2006. március-május havi árhullám levonulása a Közép-Tiszán

13. ábra. Árhullámok tartóssága napokban, Tisza-Szolnok

A Tisza medence magyarországi területeinek ármentesítésével kapcsolatban az alábbi feladatokat fogalmazhatjuk meg:

1. Hosszú távon biztosítani kell az árhullámok átvezetését a nagyvízi mederben, a meghatározott biztonság és várható kockázat mellett.

2. Az ármentesítési tevékenységnek elő kell segítenie vízkészleteink növelését, hasznosítását.

3. A hasznosításra nem kerülő vízkészletek átvezetésének vízszintjét meg kell határozni a rövid és hosszú távú érdekek figyelembevételével.

4. Az ármentesítési tevékenység segítse elő az érintett térségben élők életminőségének javítását, a folyónkkal kapcsolatban megfogalmazott, és a társadalom által támogatott igények kielégítését.

5. Az ármentesítési tevékenység támogassa a természeti értékek gyarapítását, vízkészleteink minőségi és ökológiai állapotának terveinknek megfelelő biztosítását, a vízügyi szempontok elsődlegessége mellett.

6. Feleljen meg a fenntartható ármentesítés megfogalmazott ismérveinek.

Ahhoz, hogy a megfogalmazott feladatokat az ármentesítés teljesítse, a nagyvízi medret olyan állapotban kell tartani, hogy az érkező mértékadó vízhozamokat biztonságosan le tudja vezetni. Ez csak akkor biztosítható, ha a nagyvízi medret határoló létesítmények állapota és a nagyvízi meder vízszállító és tározó képessége megfelel az előbbi feltételeknek.

A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságon 2000 év őszén elindított kutató, elemző, modellező munka, ezen belül a nagyvízi mederben az elmúlt 120 évben lezajlott változások vizsgálatának eredményei, tanulságainak hasznosítása elősegítheti e program kidolgozását. A vizsgált időszakban, a nagyvízi meder változásai (feliszapolódás hatása a középvízi mederre, a hullámtér és az övzátonyok emelkedésére, az árvízi meder területének és tározó kapacitásának változása, a hullámtéren megépített mesterséges létesítmények és a területhasználat-módosulás), és azok mértéke részben rámutatott az árvízszintek emelkedésének okaira. Az okok teljes körű feltárásával (felszínsüllyedés, az érkező vízhozamok változása, a közvetlen vízgyűjtőről beemelt belvizek mennyisége, az alsó Tisza szakasz állapota, stb.) kaphatunk megalapozott magyarázatott az árvizek gyakoriságának növekedésére, és a vízszintek emelkedésére.

11