A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Bakonyi Péter, dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht., Tóth Sándor, H-EURAqua Kft.: Az intergrált árvízkockázati elemzés és az árvízkezelési módszerek fejlesztése a FLOODsite kutatási projektben
segítettik. A védelmi szervezet felállását és működését a Vízkárelhárítási szabályzat tartalmazta. A tevékenység tervezése már 1998-tól az ISO-9002-es minőségbiztosítási rendszer szerint történt. 5.2.2 Magyar-Ukrán árvízvédelmi együttműködés a Felső-Tiszán A magyarországi folyók vízjárását elsősorban a külföldi vízgyűjtő területek éghajlati, földrajzi adottságai, valamint a területhasználatok és a vízszintszabályozások határozzák meg. A folyók 482 km hosszon államhatárt alkotnak és 373 km hosszon a szomszéd országokkal közös érdekűek. Így az árvízvédelmi feladatok végrehajtása érdekében fontos a nemzetközi együttműködés. Magyarországnak minden szomszédos országgal van hatályos határvízi egyezménye, így Ukrajnával is. A jelenlegi magyar-ukrán határvízi együttműködés nemzetközi jogi alapja a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között Budapesten, 1997. november 11-én aláírt, a határvizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekről szóló Egyezmény (a Kormány 117/1999. (VIII.6.) Kormány rendelete). Az Egyezmény 17. cikkből és két mellékletből áll. Minden cikke kapcsolatban áll közvetve vagy közvetlenül az ár-és belvízvédelemmel. Az Egyezmény területi hatálya a hatások tekintetében nemcsak a vizek közvetlen határmenti szakaszaira és szelvényeire terjed ki, hanem a vízgyűjtő egészére (Egyezmény 1. cikk). A 9. cikk 1. pontja előírja: ”A Szerződő Felek a saját területükön nem engednek meg olyan beavatkozásokat, amelyik a határvizeken az egyeztetett legnagyobb vízhozam értékek jelentős emelkedését idézhetné elő”. A 9. cikk biztosítja az árvízvédelmi felkészülés összehangolását a határvizeken a kölcsönös árvíz-védekezési segítségnyújtást. A 6. Cikk 2. pontja előírja „A határvízeket érintő vízgazdálkodási tevékenységek terveit egyeztetni kell”. Eszerint a Felek azonos biztonsági előírások figyelembe vételével tervezzék meg a határmenti árvízvédelmi létesítményeket. Az operatív végrehajtást a 13. cikk, 14. cikk és a 16. cikk szabályozzák. A feladatok tartalmát, végrehajtását módját együttműködési szabályzatok tartalmazzák. A FETIKÖVIZIG védvonalainak magyar-ukrán közös érdekeltségű szakaszait, illetve azok jellemzőit a vízkárelhárítási szabályzat mellékletei tételesen tartalmazzák. Az 1997-ben indult árvízvédelmi program fejlesztési munkáinak eredményeként javult az árvízvédelmi rendszer állapota, hiszen 90 km töltés erősítésére került sor. Az ukrán oldali 265,2 km töltésrendszer sem magassági, sem keresztmetszeti tekintetben nincs 1%-os árvízszintre kiépítve. Két jelentősebb be nem töltésezett ártér van: a Huszti és a Técsői medence. Ezek mintegy 100-150 millió m 3 természetes tárózó kapacitást jelentenek. A felső-tiszai árvízvédelmi rendszerek fejlesztését megalapozó fejlesztési koncepciók kidolgozása. Az Egyezmény 2. cikke szerint a szerződő Felek egyeztetik egymással a határvizeken tervezett vízgazdálkodási tevékenységeket, tájékoztatják egymást, és egyeztetést folytatnak egymással a Tisza folyó vízgyűjtőjén tervezett olyan vízgazdálkodási tevékenységekről, amelyek hatást gyakorolhatnak a határvizek vízjárására, valamint mindent megtesznek a határokon átterjedő összes káros hatás megelőzése, ellenőrzése és csökkentése érdekében. A Felek az árvízmegelőzés szempontjából meghatározó felelőséggel bíró két ukrán koncepció terv egyeztetését végezték el. 12
