A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Bakonyi Péter, dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht., Tóth Sándor, H-EURAqua Kft.: Az intergrált árvízkockázati elemzés és az árvízkezelési módszerek fejlesztése a FLOODsite kutatási projektben
7. ábra Az ukrán részvízgyűjtőre tervezett árvízi tározók helye (Illés 2006) A Tisza folyó Kárpátaljai vízgyűjtőjére vonatkozó komplex árvízvédelmi vázlatterv célja: komplex árvízvédelmi stratégia kidolgozása, amelynek lényege, a korszerű vízgyűjtő-gazdálkodási elveken alapuló vízgyűjtőrendezés. A terv szerint 42 új, kizárólagosan árvízi célú tározó összesen 288,4 millió m3 árvízcsökkentő térfogatot hoz létre (7. ábra). Ehhez hozzájárul a meglévő néhány (5 db) vízgazdálkodási célú tározó bővítése, mintegy 14,1 millió m3 árvízi térfogat létrehozásával. A főfolyóban az árhullámok csökkentésére szolgál a tervezett 22 db síkvidéki tározó, összesen 233,6 millió m3 térfogattal. A vázlattervben jelentős szerepet kapnak az erózióellenes beavatkozások, amelyek a felszínen folyó víz sebességének csökkentését, a talajszemcsék elragadásának megakadályozását szolgálják. A felszíni lefolyás mértékének csökkentése egyben az árvíz elleni védekezés hatékony eszköze. A vázlatterv szerint fejleszteni kell az árvízvédelmi töltéseket és helyenként szabályozni és stabilizálni kell a medreket és a partokat. Előirányozza a jelenlegi 31 vízmérce állomás működtetése mellett a korábban bezárt 15 vízmérce állomás újra megnyitását és 25 új vízmérce állomás telepítését. A vízmércéket távjelzőként és vízhozam nyilvántartó állomásokként kívánják működtetni az AIVSZ projektben foglaltak szerint. A vázlatterv hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés fontosságát az árvíz elleni védekezésben. A tervről kialakított magyar álláspontot a XI. Kormány-meghatalmazotti ülésszak jegyzőkönyvének 28. melléklete tartalmazza. 2005-ben magyar-ukrán Interreg pályázat készült, ami alapján elkezdődött a határmenti térség közös árvízvédelmi-tájgazdálkodási-természetvédelmi fejlesztéseinek előkészítése. A közös belvízrendszerek továbbfejlesztését megalapozó tervek kidolgozása. A határvízi kormány-meghatalmazottak IX. ülésszakán döntöttek arról, hogy 2001. október 31-ig elkészítik a Szipa, Csaronda, Dédai-Micz főcsatornák vízgyűjtő területén a lakott területek elárasztásának megakadályozását szolgáló belvízvédelmi fejlesztési tervet. A XI. határvízi Kormány-meghatalmazotti ülésszak szerint a magyar fél elkezdte a legsürgősebb fejlesztések tervezési munkáit. Az árvízi megfigyelő, riasztó és előrejelző rendszer kialakítása, fejlesztése, üzemeltetése és fenntartása. A Magyar Köztársaság Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériuma valamint az Ukrán Állami Vízgazdálkodási Bizottság között 1999. novemberi 17-én együttműködési megállapodás került aláírásra az ukrán árvízvédelmi rendszer fejlesztésében való magyar segítségnyújtásról. A magyar fél a Kárpátaljai árvízvédelmi információs rendszer fejlesztéséhez 100 millió Ft értékű segítséget nyújtott. 2002. október 30-án kötötték meg a az ukrán árvízvédelmi rendszer fejlesztéséhez való újabb magyar segítségnyújtásról szóló Együttműködési megállapodást. Eszerint a magyar fél 215 millió Ft értékű humanitárius segélyt nyújtott műszaki eszközök és kivitelezés formájában (Konecsny 2006, Konecsny-Lucza- Bálint 2007). 13
