A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht.: A Tisza vízgyűjtő sokéiv hójellemzőinek árvíz-hidrológiai szempontú értékelése

- olyan esetben, amikor nagy hóvízkészlet mellett a részvízgyűjtőkön nagyjából egyidőben következett be az idény maximum, akkor a hóolvadásjelentős árhullám kialakulásához vezetett (1999.II.20-26, 2006.II.17-18.);- a sokévi maximális hóvízkészlet 4,5-ször (Sajó-Hernád)-9,5-ször (Bodrog) nagyobb. Mint a sokévi minimum;- a sokévi hóvízkészlet maximum részvízgyűjtőnként nem esik ugyanarra az idényre, a Tisza szegedi zárószelvényénél 1999.II.25-ei maximummal nagyjából egyidőben volt a maximum a Felső-Tiszán, Bodrogon, Sajó-Hernádon és magas, de akkor nem maximális értékek voltak a Szamos, Hárma-Körös, Maros vízgyűjtőn;- minden részvízgyűjtő esetében a sokévi maximális hóvízkészlet február hónapban következett be;

10. ábra. A téli idényenkénti maximális hóvízkészlet értékek a Tisza két részvízgyűjtőjén (a VITUKI-OVSZ adatai alapján)

11. ábra. A téli idényenkénti maximális hóvízkészlet értékek a Tisza egy felső- és egy alsó szakaszán lévő szelvényénél (a VITUKI-OVSZ adatai alapján)- ha tekintetbe vesszük a részvízgyűjtő területét is, akkor fajlagosan a legnagyobb hóvízkészlet a Felső-Tiszán (81,2 m3/km2), majd nagyságrendi sorrendben a Bodrogon (51,9 m3/km2), Maroson (46,4 m3/km2), Szamoson (44,8 m3/km2). A Felső-Tiszán fajlagosan 4-szer több a maximális hóvízkészlet, mint a Körösökön;- az 1985/86 - 2006/07 időszakban a hóvízkészlet idősorok úgy a részvízgyűjtők esetében mind a szegedi zárószelvénynél emelkedő lineáris trend figyelhető meg, az utóbbi évek téli idényeinek maximális hóvízkészlete számottevően nőtt (11. ábra);

10. A hóolvadás és az ebből kialakult felszíni lefolyás

Az olvadás és a párolgás révén, a hazai vízgyűjtőrészen márciusra a hómennyiség általában lényegesen megcsappan, máskor még jelentős mennyiségben van jelen. A Kárpátokban ez a folyamat, jellemzően április hónapra, a legmagasabb hegyekben májusra-júniusra is áthúzódhat. Átlagosnál nagyobb hóvízkészlet hirtelen olvadása esetén nagy árvíz kialakulásának valószínűsége, azért nagy, mert a hóolvadás a vízgyűjtő területén általános (míg a nyári esők jellemzően csak kisebb gócokra korlátozódnak).

A hegyvidékeken a nagyobb hómennyiség, a domborzati formák változatossága, a területhasználati különbségek, az erdők hatása miatt hosszabb az olvadási folyamat. Az éjszakai lehűlés, fokozottabb mértékben, mint a síkvidéken szakaszossá teszi az olvadást, ami a vízállás-idő grafikonokon