A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht.: A Tisza vízgyűjtő sokéiv hójellemzőinek árvíz-hidrológiai szempontú értékelése

A Tisza vízgyűjtő legnagyobb hóvízegyenérték maximumai a hegyvidékeken voltak, ezek közül is kiemelkedő a kárpátaljai Pláj hegyen mért 596 mm (2002.III.05.). Szintén igen nagy sokévi maximumokat jeleztek Oroszmokráról (419 mm), Kapnikbányáról (388 mm), Biharfüredről (337 mm). Hasonlóan a hóvastagság idősorhoz, Kékestetőn az idényenkénti átlagos és maximális hóvízegyenérték idősorban sem lehet számottevő változást kimutatni 1974/75-2006/07 között.

9. Hóvízkészlet

A teljes Tisza vízgyűjtőre vonatkozó hóvízkészlet meghatározását a VITUKI Kht. keretében működő Országos Vízjelző Szolgálat (OVSZ) számításai alapján mutatjuk be. A VITUKI-OVSZ által kifejlesztett úgynevezett „rácsponti” módszer szerint (Gauzer-Bartha 2005), a meteorológiai állomások észleléseit egy, az orografikus hatásokat figyelembevevő algoritmus segítségével, 0,1x0,1 földrajzi fokos rácsháló pontjaira interpolálják. A csapadék, léghőmérsékleti szélsőértékek, szélsebesség adatok interpolálására kerül sor. Mivel a hóvastagság adatok közvetlenül nem interpolálhatóak, a rácspontokra vonatkozó hóvastagság és hóvízegyenérték adatok modellezett értékeit állítják elő, a Tisza vízrendszerének 1161 pontjára vonatkozóan. Ezek alapján végzik naponta a hóvízkészlet értékének a meghatározását. Az azt mutatják, hogy a „régi”, a hóvastagság és hóvízegyenérték észleléseken alapuló eljárás az esetek többségében alulbecsli a hóban tárolt vízkészlet értékét (Gauzer-Bartha 2005).

A fő részvízgyűjtőkre a sokévi maximális hóvízkészlet 1-3 milliárd m3 közöttiek voltak. A Tisza polgári szelvényéig 8 milliárd m3, Szegednél 11,3 milliárd m3 (9. ábra).

tork Gyoma

9. ábra. A sokévi átlagos, maximális és minimális hóvízkészlet értékek a Tiszán és fő mellékfolyóin (a VITUKI-OVSZ adatai alapján)

Részvízgyűjtőnként megvizsgálva az idényenkénti hóvízkészlet maximumok mértékét és bekövetkezésük időpontját, az alábbi fő statisztikai jellemzők állapíthatók meg:- a nagyobb részvízgyűjtők esetében a sokévi átlag hóvízkészletek 0,44 milliárd m3 (Sajó- Hernád) és 1,41 milliárd m3 (Maros Makó) között változnak, Polgárnál milliárd m3, 3,41 a szegedi zárószelvénynél 5,48 milliárd m3;- az idényenkénti minimális hóvízkészletek 0,15 milliárd m3 (Sajó-Hernád) és 0,54 milliárd m3 (Maros Makó) között változnak, Polgárnál 1,25 milliárd m3, a szegedi zárószelvénynél 1,76 milliárd m3;- a részvízgyűjtők idényenkénti maximális hóvízkészlete 0,93 milliárd m3 (Sajó-Hernád) és 2,70 milliárd m3 (Maros Makó) között változnak, Polgárnál 7,97 milliárd m3, a szegedi zárószelvénynél 11,31 milliárd m3;- a részvízgyűjtőkön az idényenkénti maximumok általában más-más hónapban következnek be, a leggyakrabban február hónapban (54%);