A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Luczy Zoltán–Szabó Miklós: A Károly folyás hidrológiai vizsgálata

A terület dombos, a homok dombok között mélyfekvésü völgyekkel, amelyek NyugatKelet irányban a Kraszna felé húzódnak. A völgyekből a vizeket 6 db nagyobb csatorna gyűjti össze és vezeti gravitációsan a Krasznába. A belvízrendszer öblözetei: 116,9 km

2 területről a belvizek közvetlenül, nem igazgatósági kezelésű csatornán keresztül jutnak a Krasznába, mint befogadóba. 2.1 Földtani viszonyok A térség geológiai múltja alapvetően két fázisra tagolható. A tájfejlődés első nagy periódusában, amely a miocén közepéig tartott, a felszín domborzati képe a jelenlegitől alapvetően különbözött. A Nyírség és környékének helyét tektonikus árkokkal és kismedencékkel tagolt ó- (paleozoikum) és középidei (mezozoikum) röghegységvonulatok foglalták el. Az ó-és középidő képződményeit a miocénkori heves vulkáni működés (17-10 millió éve) 1000-2000 m lávaés tufatakaróval borította be. A fejlődés második szakaszában (a miocén közepétől), a Kárpátok flis övezetének gyűrődésével és kiemelkedésével az alaphegységi rögök a mélybe süllyedtek és ezzel megindult az alföldi medence kialakulása, a tengeri, beltavi, majd folyami üledékek lerakódása. 2.2 Domborzat A felszínfejlődésben a folyóvízi akkumuláció mellett az eolikus felszínalakító folyamatoknak is fontos szerepük volt. A pleisztocén vége felé - a mainál hidegebb és szárazabb éghajlat alatt - megindult a futóhomok és a különböző homokformák kialakulása. A félig kötött futóhomokvidékekre jellemző formák a szélbarázdák, garmadák, maradékgerincek, aszimmetrikus parabolabuckák és szegélybuckák. A holocénben eróziós-deflációs mélyedésekben valóságos tórendszer alakult ki. A futóhomok vastagsága igen változó, legfeljebb 20-30 m lehet. A szélbarázdák hosszan elnyúló, különböző szélességű mélyedések (átlagosan - 100150 m-től 300-700 m-ig terjednek). A szélbarázdákból kifújt homok a garmadákban halmozódik fel. Nagydobos-Szamosszegi: Jármi-Paposi: Meggyes-Csaholyi: Bodvaj-patak: Károlyi-folyás: Csanálosi: 63,6 km

2 24,2 km

2 116,3 km

2 260,0 km

2 103,0 km

2 7,0 km

2 2. A Károlyi-folyás vízgyűjtőjének természetföldrajza 556