A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Horváth Vilmos–Hutter Sándor–Polgári Márta–Vígh Tamás: A kisvízfolyásos rendezés mai keletű problematikája a Csinger patak (Ajka) példáján keresztül

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK (Polgári et al. 2003) (Kivonat) Röntgendiffrakciós vizsgálatok Minden mintagyüjtési pontban három minta vételezésére került sor, a /l, 2, 3 számok a medertől való távolodást rögzítik. A minták teljes anyagából készült diffraktogrammok alapján valamennyi minta fő összetevője a kvarc, a plagioklász földpát, a kalcit, és a dolomit. Alárendeltebb mennyiségben 10-Á filloszilikát, klorit és amorf fázis fordul elő. A röntgenvizsgálatok a dolomit esetében kimutatták, hogy ez az ásvány kétféle formában, egyrészt nagyméretű kristályokként, másrészt 2 (.im alatti frakcióban van jelen, amely befolyásolja a Mg kioldódását is. A minták agyagásványtani vizsgálata Az öt mintavételi pont mintái közül az 1. mintapontból származó minta tekinthető a legjobb adszorpciós kapacitásúnak. Uralkodó agyagásványa a kis rétegtöltésü montmorillonit, mely mellett még nagy rétegtöltésü vermikulit fordul elő. A klorit és az illit kevésbé jelentős adszorpciós képességű. A többi mintavételi pont agyagásványai kevésbé jó adszorpciós kapacitásúak. A finom szemcseméretü goethit és Mn-ásványok jelenléte nagyon fontos lehet a nyomelemek megkötésében. A 4. minta nagy Co-, Ni-, Cu-, Fe-, Mn-koncentrációit nagyrészt ezen fázisok hordozhatják. Kémiai összetétel A megbízó a korábbi vizsgálatok során egyes elemek esetében mért és a fennálló rendeletekben rögzített szennyezettségi határérték túllépések ellenőrzését, mint egyik feladatot, el kívánta végeztetni. A feladat teljesítéséhez különböző módszerrel történő kémiai elemösszetétel meghatározásokat végeztünk. Mindenekelőtt kíváncsiak voltunk arra, hogy a korábbiakkal azonos technikával mért adatok mennyire reprodukálhatóak. Ennek érdekében 10 kiválasztott mintát ICP módszerrel elemeztettünk meg. Azt tapasztaltuk, hogy a különböző elemzések közti eltérés a főelemek, nem pedig a szennyező elemek esetében áll fenn, így a korábbi adatok is bevonhatók a végső értékelésbe. A mérési adatok jelentős eltérése az azonos mérési módszer ellenére a következőkkel magyarázható: - a minták inhomogenitása, - a minta-előkészítés minden bizonnyal eltérő technikája. Az AAS mérések adatai A mérés során a mintákat feltártuk, majd a környezetgeokémiai szempontból és a rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján fontos elemeket AAS módszerrel meghatároztuk, először az eredeti mintákban. Ezek után szelektív kioldásos kezeléseket alkalmaztunk. A kezelések mindig az eredeti mintán történtek, és a kezelés hatására oldatba kerülő elemek koncentrációját elemenként határoztuk meg. A kapott adatokat mind a koncentrációk értékei, mind pedig a teljes koncentráció százalékában kifejezve megadtuk. 547