A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Horváth Vilmos–Hutter Sándor–Polgári Márta–Vígh Tamás: A kisvízfolyásos rendezés mai keletű problematikája a Csinger patak (Ajka) példáján keresztül

A mangános agyag, mint másodnyersanyag, felhasználási lehetőségek A Mangán Kft. a mangános agyagot kezdettől fogva nem hulladéknak, hanem potenciális nyersanyagnak tekinti, éppen ezért a Magyar Geológiai Szolgálat ásványvagyonként nyilvántartja. A felhasználására irányuló kísérletek több szálon futnak. Legkézenfekvőbb fémtartalmának kohászati felhasználása. A mezőgazdaság (erdészet) számára a mangános agyag, mint talajjavító- és mikroelempótló adalék jöhet számításba. A Mangán Kft egyes, erdészeti felhasználás elsősorban erdőtelepítések esetén jöhet szóba, a talajszerkezet javításon túl a nyomelemek és mikroelemek bevitele terén. Jellegében az erdészetihez hasonló felhasználási lehetőség a bányászattal és egyéb ipari tevékenységgel érintett területek komplex rekultivációja. Összefoglalva a mangános agyagról, melyet az úrkúti mangánérc-bányászat nagy tömegben halmozott fel, bebizonyosodott, hogy a környezetre ártalmatlan anyag, sőt hosszabb távon olyan termékcsoportok nyersanyaga lehet, melyek külön-külön is egy környezettudatos társadalom megvalósulása irányába mutatnak. A Csinger-patak mederrendezésénék engedélyezési eljárásában végzett üledék-vizsgálatok során kimutatott Mn-szennyezés egyértelműen a mangánérc-bányászat hatása (részben a korábban még üzemelő tározókból kijutott meddőanyag, részben a kiemelt bányavízzel elsodort finom ércszemcsék kiülepedésének eredeménye), viszont ez nem egyértelműen káros hatás, mivel a mederüledékben a MnO

xokhoz tudtak kötődni más elemek, amelyek egyébként szennyezők lettek volna (pl. Co). A MEDERÜLEDÉK KOMPLEX ÁSVÁNYI, KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA (Kivonat: Polgári Márta) A mangán bányától nyert információk alapján indokoltnak látszott, hogy a mederiszapban lévő nehézfémek mobilitásáról meggyőződjünk. Ezért az MTA Geokémiai Kutatóintézet (Budapest) a Balaton-felvidéki Vízi Társulat megbízásából ilyen értelmű vizsgálatokat végzett azon a 15 darabból álló - a Csinger patak mederüledékéből vett mintán, amelyet korábban a Fejér megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (Velence) is korábban vizsgált. A Laboratórium vizsgálati céljai a következők voltak: a korábbi vizsgálatok során egyes elemek esetében mért és a fennálló rendeletekben rögzített szennyezettségi határérték túllépések ellenőrzése, annak vizsgálata, hogy a határérték túllépések esetében az elemek milyen természeti körülmények között stabilak, vagy mozgékonyak, - javasolható-e a MAL Timföld Üzem vörösiszap-hányóin takaróföldként való iszapelhelyezés. A mederüledék minősítése az iszap elemtartalmának koncentrációi alapján nem ad valós képet az anyag „veszélyességéről", környezeti hatásairól. Az elemek ásványok formájában vannak jelen, amelyekben kötési erősségük és a kötés jellege, az ásványok mérete meghatározza, hogy milyen fizikai-kémiai körülmények között mobilizálódnak. Az elemek stabilitása szempontjából fontos annak a környezetnek a jellege, ahol előfordulnak. Ezeket a szempontokat együttesen kell meghatározni, és csak azután jellemezhető a vizsgált anyag, jelen esetben a kotrási mederüledék. 546