A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Horváth Vilmos–Hutter Sándor–Polgári Márta–Vígh Tamás: A kisvízfolyásos rendezés mai keletű problematikája a Csinger patak (Ajka) példáján keresztül
Az elemzések alapján az alábbi következtetéseket lehet levonni: Az meddőanyag összetevői a dúsítási folyamat során nem változtak, csak az arányok, csak az ásványi eredetű érc természetes anyagait tartalmazza, másodlagos vegyi átalakulás nem következett be, az elvégzett vizsgálatok szerint nem tartalmaz veszélyes, toxikus anyagokat a megengedettnél magasabb arányban, az ásványos összetevők stabil, oxidos alakban vannak jelen, ezért további vegyi átalakulás (pl. agresszív szulfidos reakciók kialakulása) nem várható - A kémhatása semleges, helyenként gyengén lúgos (pH = 7,0 - 7,7) - Sugárbiológiai kockázatot nem jelent környezetére. Tehát a természetes eredetű érc és karsztvíz keveréke természetes anyagként fogható fel. Meg kell említeni a mangános agyag mangánoxid-tartalmából fakadó jelentős kationadszorpciós képességét [1]. Ennek köszönhető a nyomelemek jelenléte, amelyek az élő szervezetek számára optimális mennyiségben találhatóak az iszapban, így azzal együtt a talajba vihetők. Biológiai tulajdonságok Az 1986-os vizsgálatok egy része már a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségeinek előzetes felmérésére irányult. Ennek keretében az alábbi megállapításokat tették [1], [3]: A tározók konszolidált, növényekkel borított felszínéről származó mintákban a mikroorganizmusok száma közel azonosnak adódott a talajokra jellemző mikroorganizmus-számmal. A MAFI (Magyar Állami Földtani Intézet) talajtani értékelése szerint erősen kötött, kolloiddús anyag, alacsony humusz- és CaCO rtartalommal, összes sótartalma a talajokra vonatkozó határértékek alapján a „kissé sós" fokozatnak felel meg, így sóérzékeny növények számára kedvezőtlen. A felvehető kationok mennyisége alapján „jól ellátott" (N, P, K, Ca) ill. „közepesen ellátott" (Zn, Cu) kategóriába tartozik. Természetesen a Mn és Fe tekintetében „nagyon magas". A tározók felületén kialakuló biotópok jól követhetően váltották egymást: Már a feltöltés alatt álló tározók peremén megjelentek a mocsári életközösségek, kialakult a nádas. - A feltöltés befejezése után az egész felületet nádas borította be - Először a peremen, majd az egész felületen füzek jelennek meg - A füzeket a nyárak, majd a nyír követi. Az legrégebbi (I.-es) tározón nagy átmérőjű (40-60 cm), 20 m magas fiizek és fehér nyárak találhatók, a II.-es felületét összefüggő, rudas nyár-nyír-füz pionír erdő borítja. A III. tározó még a nádas és a bokros-fás biotóp közötti átmenet állapotában figyelhető meg. A biológiai vizsgálatok az emberre és állatra kifejtett esetleges káros hatásokra is kiterjedtek. Egyértelműen megállapítható volt, hogy toxikus, irritáló, allergén vagy mutanogén hatást sem az érc, sem annak összetételéhez teljesen hasonló mangános agyag nem vált ki. Ezt maga a mangánbányászat tapasztalata is igazolja, máskülönben az eddigi 89 év alatt az ilyen jellegű problémáknak felszínre kellett volna kerülniük a dolgozók körében. Fenti, környezeti hatásvizsgálattal is alátámasztott tapasztalatok eredményeként a Mangán Kft 1998-ban tevékenységeire a környezetvédelmi engedélyt megkapta, a dúsítási maradék mangános anyagra vonatkozóan előírásokat a környezetvédelmi hatóság nem tett. 545
