A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA - Tóthné Seres Éva, Kovács Péter, ÉKÖVIZIG: A Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó területe talaj- és belvízhelyzetének értékelése

2. ábra. A Cigánd-Tiszakarádi tározó helyszínrajza A terület a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, hideg telű térségek közé tartozik. A vizsgált terület általános hidrometeorológiai jellemzői: – Az éves középhőmérséklet 9,5°C, januári -4°C-os és júliusi 21°C-os havi középértékekkel. – Átlagosan 550 mm körüli csapadék hullik évente, de előfordult már 400 mm alatti és 850 mm feletti éves mennyiség is. A legcsapadékosabb hónap (~70 mm) június, a legszárazabb (~30 mm) március. – A hótakarós napok száma DNy-ról, É-ÉK felé haladva fokozatosan nő. DNy-on alig éri el a 40-et, míg az északkeleten már csaknem 50. A hosszabb teleken előfordult már 100 naphoz közeli hóborítás, míg egy-egy enyhébb télen csak néhány napon volt egybefüggő hótakaró. A hótakaró átlagos maximális vastagsága 10–15 cm, víztartalma 25-40 mm. Különösen vastag hótakaró alakult ki 1987. januárjában és 1999. februárjában. Előbbi esetben 50 cm-es vastagság mellett, 80–100 mm-es víztartalmat mértek. 1999. februárjában több helyen minden eddigi rekordot megdöntő hómennyiség halmozódott fel. Minimális vastagsága a Bodrogközben 50 cm körüli volt, de Zemplénagárd térségében elérte a 80 cmt is. Víztartalma 70–120 mm között változott. – A napsütéses órák átlagos száma, éves szinten 1950, amelyből nagyjából 550 óra a téli, 1400 a nyári félévre esik. – A talajfagy mélysége igen változó lehet a hőmérséklet alakulásának, illetve a hótakaró vastagságának függvényében. Átlagosan 25–30 cm-es talajfagyra számíthatunk, de előfordult 3