A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

6. szekció: NAGY TAVAK VÍZGAZDÁLKODÁSA ÉS KÖRNYEZETVÉDELME - Szilágyi Erzsébet, VITUKI Kht.: A kotrások hosszú távú hatása a Velencei-tó víz- és üledékminőségére

közötti részeket 100 részre osztjuk, úgy, hogy egész számokat kapjunk. Minél nagyobb értéket kapunk, annál nagyobb koncentrációt mértek a vizsgált komponensből, tehát annál rosszabb a víz illetve az üledék minősége. A módszer egyik előnye, hogy az ily módon a különböző komponensek eltérő értéktartományai összehasonlíthatókká, együtt vizsgálhatókká, válnak többváltozós módszerek segítségével (1. táblázat). További előny, hogy a különböző években mért adatok így összehasonlíthatók. Ily módón a kotort és a nem kotort területek viselkedése térben és időben is vizsgálható és értékelhető. 1. táblázat. Az 1995-ben vett üledékminták összes foszfor- és összes szerves széntartalom eredményeinek összehasonlítása Kotort területek

Összes foszfor TOC Koncentráció (µg/g)

Normált Koncentráció (%) Normált Átlag 731,99 28 3,83 30 Vízminőség A vízminőségi adatokat a KDT KÖVIZIG bocsátotta rendelkezésemre az elemzéshez, melyért ezúton mondok köszönetet. Az általam vizsgált területeken kiszámoltam a mért komponensek koncentrációjának éves átlagát, továbbá a minimum, maximum és a szórás értékeket. Az éves átlagértékeket többféle szempont szerint vizsgáltam: – Az első kérdés az volt, hogy az egyes komponensek változása más-más területeken azonos mértékű-e, illetve hogy a változások között van e összefüggés? – A második kérdés az volt, hogy megállapítsam a kotrások és a vízminőség változás között van-e kapcsolat. A kotort és a nem kotort területek közül a két legreprezentatívabbat választottam ki (Német-tisztás, Fürdető), amelyeket néhány komponens segítségével összehasonlítottam. Ezeknek a komponenseknek a diagramjára trendvonalat szerkesztettem, és vizsgáltam az egyenes egyenletét, valamint a korrelációs együttható értékét értéket (R2), – A harmadik kérdés szintén a műszaki beavatkozás hatására vizsgálatára vonatkozott. A műszaki beavatkozások által befolyásolt, illetve a „természetes” állapotban maradt területeket vizsgáltam, úgy, hogy egy táblázatba összesítettem az összes területet és a rendelkezésre álló idő sort (ezek lettek a sorok), valamint a komponensek koncentrációit (ezek lettek az oszlopok). Kiszámoltam az összes éves átlag komponensek koncentrációjának a maximum, minimum, átlag értékét és a kapott eredményekből normált értékeket számoltam. A normált adatokkal, időintervallumokra lebontva (1981-1990, 1991-2002), kiszámoltam komponensek adatainak átlagát, a kotort és a nem kotort területekre. Táblázatban összesítettem az átlagolt normál értékeket. Üledékminőség A sekély tavak növényi tápanyag-forgalmában az üledék-víz kölcsönhatás jelentős szerepet játszik. Az üledékből a tóvízbe irányuló tápanyagtranszportot nevezzük a tó belső terhelésének. A belső terhelést elsősorban a foszforterhelést bizonyos folyamatok csökkentik. Ezeknek a folyamatoknak a hatékonysága az üledék redox viszonyaitól nagymértékben függ. A belső terhelés nagyságát ezért az üledék állapota és tulajdonságai nagymértékben befolyásolják. Az 3