A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Szalai József, VITUKI Kht., Nagy György, ADUKÖVIZIG: Az utóbbi évtized időjárási eseményeinek hatása a talajvízszintek alakulására a Duna-Tisza közén

A hatvanas évek közepéig a térségben csapadéktöbblet volt jellemző, amit a hetvenes évek elejéig-közepéig stagnáló időszak követett. A csapadéktöbblet halmozódása a térségben a talajvízszintek emelkedését okozta. A szikes laposokban, deflációs mélyedésekben ebben az időszakban még számos ideiglenes és állandó tó vize csillogott. Erre az időszakra esik a belvízcsatornák kiépítése és a mezőgazdaságilag kevésbé hasznosíthatónak ítélt területek vízigényes fafajtákkal (elsősorban nyár) történő betelepítése is. A hetvenes évek elejétől a kilencvenes évek közepéig tetemes (közel 1000 mm-t elérő) csapadékhiány halmozódott fel a térségben. Ennek következtében a talajvízszint csökkenni kezdett, a korábbi tavak, vizenyős területek többsége kiszáradt (Major P., 1994., Liebe P., 1994.). Ebben az időszakban kezdődött meg a talajvízkészlet mind szélesebb körű öntözési célú felhasználása. Amit egyfelől a csapadékhiány miatti vízpótlás kényszere tett szükségessé másfelől pedig a tanyák villamosítása és az olcsó kútfúrási technológiák megjelenése miatt vált lehetségessé. A csapadékhiány a kilencvenes évek közepére mérséklődött, ennek következtében a talajvízszint-süllyedés csökkent, egyes területeken emelkedni kezdett a talajvíztükör (Szalai J., 1996a.). Az emelkedés a kilencvenes évek végére jelentőssé vált, még a legnagyobb mélységben elhelyezkedő talajvíztükrű térségekben is dm-es nagyságrendű volt. A DunaTisza közén a talajvízszintek alakulásában a csapadékhiány mellett a rétegvíz-termelésnek is szerepe van (Liebe P., 1994). Az elmúlt évtizedben a csökkenő termelés következtében a rétegvizek nyomásszintje is emelkedett (Liebe P. et al., 2001, 2002.). A Homokhátság területén a talajvízkészletből elsősorban az öntözési vízigények kielégítésére kitermelt, csak becsülhető mennyiségű talajvízkészlet szerepe szintén nem elhanyagolható. A Duna-Tisza köze területén az 1951–2005. közötti időszak talajvízjárását az alábbi jellemzőnek tekintett észlelőkutak idősorai szemléltetik. 2. ábra. A 001362 Ladánybene (755) talajvízszint-észlelő kút vízjárása az 1951-2005. közötti időszakban A legjelentősebb talajvízszint-süllyedések a Hátság északnyugati és délnyugati térségében alakult ki. A 001362 Ladánybene (755) észlelőkút környezetében a hetvenes évekig megasab 4