A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Szalai József, VITUKI Kht., Nagy György, ADUKÖVIZIG: Az utóbbi évtized időjárási eseményeinek hatása a talajvízszintek alakulására a Duna-Tisza közén

helyezkedett el a talajvíztükör, olykor a felszínt is elérte. A trendszerű változás lényegében 1970-től mutatható ki. A korábbi, jellemzően 100-200 cm terep alatti talajvízszint a kilencvenes évek közepére 600 cm-t süllyedt. A kilencvenes évek második felében markáns emelkedés jelentkezett, amit 2003 év végéig ismét süllyedés váltott fel (2. ábra). A Duna-Tisza köze területének másik, a talajvízszint-süllyedéssel érintett területe az Észak-bácskai lösztábla legmagasabb térszínei. A 003617 Borota (983) észlelőkút környezete talajvízszintének változását a 3. ábra szemlélteti. A lösszel fedett térség talajvízszintje az 1970-es évek előtti időszakban 500–700 cm terepszint alatti mélységben helyezkedett el. A jelentős terep alatti mélység miatt a szezonális változások mérsékelten jelentkeznek a talajvíz járásában. A talajvízszint süllyedését követően – különösen a 800 cm terep alatti mélység alatt – a szezonális változások már alig-alig ismerhetők fel. Kisebb emelkedés csak a jelentős és a beszivárgás szempontjából kedvező időben érkező csapadékot követő időszakokban mutatkozik. Az elmúlt évtizedek alatt bekövetkezett talajvízszint-süllyedés miatt az észlelőkút kiszáradt – amit az 1990–1991-ben, illetve 2003-ban jelentkező szakadás is jelez. Az ábrán szembetűnő, hogy az 1999–2000. évek alatt közel 80 cm-t emelkedett a talajvízszint az észlelőkút környezetében. 3. ábra. A 003617Borota (913/983) talajvízszint-észlelő kút vízjárása az 1951-2005. közötti időszakban A 002439 Kecskemét (2006) észlelőkutat alacsonyabb tengerszint feletti magasságú térszínen létesítették. A talajvíztükör az 1970-es éveket megelőző időszakban jellemzően a 100–

220 cm terepszint alatti mélységben helyezkedett el (4. ábra). A trendszerűnek tekinthető változások ebben a térségben is a hetvenes évek elején kezdődtek. A talajvíztükör kisebb terep alatti mélysége miatt a szezonális változások az időszak szinte mindegyik évében jelentkeztek. Külön figyelmet érdemel az 1995-1996 évek fordulója, amikor hosszabb időszak után először hullott jelentősebb hó, amit 1996 tavaszán-kora nyarán csapadékosabb időszak követett. A kedvező beszivárgási feltételek eredményeképp jelentős talajvízszint-emelkedés következett be (Szalai J., 1996b.). A 2000. évi nyári aszály hatásaként ebben a térségben is jelentősebb talajvízszint-csökkenés alakult ki. A jelen évtized elején trendszerűnek mutatkozó süllyedést követően az elmúlt években emelkedett a talajvíztükör. Jelenleg a nyolcvanas évek elején mért szintek közelében helyezkedik el. 5