A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Rosza Péter, VIZITERV Consult Kft.: Dombvidéki tározók összevont kockázati tényezője

A korszerű méretezési eljárásoknál a biztonsági tényezőt meghatározó erőket, vízszinteket, talajfizikai jellemzőket valószínűségi változóknak tekintik, így a gát állékonysága is valószínűségi változó lesz, amit a tönkremeneteli valószínűséggel fejeznek ki. Az azonos tönkremeneteli valószínűség azt jelenti, hogy a teljes védvonalrendszer azonos biztonságot kap. Ez csak látszólag igazságos – magában hordozza azt a társadalmi igazságtalanságot, hogy ugyanabban a biztonságban részesül egy lakatlan öblözet, mint egy nagyobb város (pl. Szeged) belterülete. Ez azért van, mert az azonos tönkremeneteli valószínűségre való kiépítés csak a műszaki biztonsággal foglalkozik, és nem veszi figyelembe a mentesített terület társadalmi igényét, gazdasági fejlettségét, stb. (Ezt próbálta kompenzálni az a döntés, hogy az országban három helyen – ahol a védett érték kimagaslóan nagy – nem a száz, hanem az ezer éves visszatérési valószínűség a mértékadó árvízszint alapja.) Ennek a szempontnak a továbbfejlesztése az azonos kockázatra történő kiépítés. Az azonos kockázat fogalmát úgy vezethetjük be, hogy a már fentebb említett eltérő körülményeket is, megfelelő számszerűsítés után bevonjuk a számításba; ötvözzük a tönkremeneteli valószínűséggel. Ezek az eltérő körülmények elsősorban a következők lehetnek: – a védett terület nagysága, lakossága, gazdasági értéke, – elöntés esetén várható életveszély mértéke, – elöntés esetén várható gazdasági, természeti, ökológiai kár, – elöntés esetén megtehető szükségintézkedések lehetősége, stb. Kockázat = Bekövetkezés (tönkremenetel) valószínűsége x keletkezett egyszeri kár (következmény) Bekövetkezett tönkremenetel esetén a keletkezett károsodás mértéke (a következmény) szintén valószínűségi változó – nem tudjuk biztosan megmondani, hogy egy gátszakadásnak mik lesznek a következményei. A számszerűsítés tehát továbbra is komoly problémát jelent, a fenti szorzat mindkét tényezőjének igen nehéz a becslése is. A) Következmény Míg a gazdasági vagy ökológiai károkat valamilyen pontossággal becsülhetjük (azaz számszerűsíthetjük), addig az emberi élethez nem tudunk hasonló módon számot rendelni. A lakosság védelmének feltétlen prioritást kell biztosítani. A védett lakosság száma azonban nem azonos, sőt feltétlenül nem is áll arányban a lehetséges áldozatok számával. Az a lélekszámon kívül nagyban függ attól, hogy milyen az öblözetben a hullámfront terjedése, milyen hatékony a figyelő- és riasztó rendszer, mennyire szervezett a menekítés, mennyire van előre felkészítve a lakosság a teendőkre, milyen a terület infrastruktúrája, milyenek egyébként az időjárási körülmények, vagy milyen napszakban, évszakban éri őket a veszély. Nagyobb népesség riasztása, menekítése mindenképpen nagyobb költségigénnyel jár – ezt figyelembe lehet venni a kiépítés biztonságának megválasztásánál. 2