A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Horváth Vilmos, Hutter Sándor, Polgári Márta, Vigh Tamás: A kisvízfolyás rendezés mai keletű problematikája a Csinger patak (Ajka) példáján keresztül
A KOTRÁSI ANYAG /MEDERÜLEDÉK/ ELHELYEZÉSÉNEK KÉRDÉSKÖRE, MINT A JÓKARBAHELYEZÉS, A SZABÁLYOZÁS GAZDASÁGOSSÁGI KRITÉRIUMA A tervezés időszakában az átvett létesítmények felújítására, jó karba helyezésére, a pénzügyi források biztosítására pályázati úton nyílott lehetősége a társulatoknak. A költségek megállapítására normatívák kerültek kiadásra. A sikeres pályázat előfeltétele volt a normatívákon belüli költségvetés. Egy átlagos kisvízfolyás rendezésének és költségeinek jelentős részét a földmunkák (kitermelés, terítés, stb.) teszik ki. A kitermelt föld, iszap elhelyezése, esetleges mozgatása alapvetően befolyásolja a rendezés fajlagos költségeit. Alapesetben külterületen a felesleges föld és iszap elhelyezése, elterítése – a parti birtokosokkal történő megállapodás alapján – a meder partján lehetséges. Ez a leggazdaságosabb megoldás. Belterületen ez a megoldás az esetek többségében csak részben alkalmazható, a kitermelt és az építés helyszínén vissza nem építhető anyagok egy részét legális lerakóhelyre kell elszállítani. Ez ugyan jelentős többletköltséget okoz, mely azonban – a belterületi szakaszok viszonylagos rövidsége miatt – a fajlagos költségeket lényegesen nem módosítja. Más azonban a helyzet, ha a kitermelt anyagok a jelenleg érvényes környezetvédelmi előírások miatt veszélyes hulladéknak minősülnek, ezért egyáltalán nem helyezhetők el sem a meder partján, sem a szokásos lerakóhelyen, hanem különleges tárolást, kezelést, stb. igényelnek. Ez a művelet oly mértékben növeli a rendezés költségeit, hogy arra a szokásos támogatási, pályázati rendszerben fedezetet biztosítani nincs lehetőség. Egy iparterületen áthaladó vízfolyás esetében, ahol az üzemek többsége már több éve, vagy évtizede megszűnt, a szennyező fizet elvet is csak rendkívül hosszadalmas szakmai és jogi eljárás keretében lehetne (ha egyáltalán lehetne) érvényre juttatni. Mivel napjainkban a pályázati lehetőségek évről évre változnak, ezért egy ilyen időigényes és bizonytalan kimenetelű eljárás gyakorlatilag meghiúsítaná (mint ahogy látni fogjuk, meg is hiúsította) a teljes rendezési munkát. Mederüledék vizsgálatok Az előmunkálatok során a vízfolyás mentén vázlatos geotechnikai feltárás történt, amelyet a Geohidro Kft (Bp.) végzett. A vizsgálatra kijelölt meder mintegy 5,4 km hosszú szakaszán 2002.06.10-én 11 db 1,3-4,0 m mély fúrást készítettek. A 8. és 9. sz. fúrások kőtörmelékben elakadtak, ezért két fúrást a kijelölt helyek mellett ismételni kellett (8/a, 9/a fúrások). A tervezés igényeinek megfelelően kilenc feltárási szelvényben talajmintát vettek a meder fenékszintjéről is, mivel azok anyaga jellemzője a vízsebességgel arányos hordalékmozgató erővel. Feltárási eredmények összegzése: 33,7 m fúrás és 9 db mintavétel a mederfenékről. A vizsgálati eredmények alapján a következő megállapítások tehetők: Az 5 sz. fúrás kivételével minden feltárási helyen szerves anyag tartalmú agyag és/vagy homok fedőréteg található, melyek vastagsága 0,8-1,1 m. Izzítással meghatározott szerves anyag tartalma I v =6-21%. A kötött szerves talajok jellemzője a puha és nagyon puha állapot (I c <0,5). A fedőréteg altalaja rendkívül rétegzett, mivel a közepes agyagtól a kőtörmelékig minden talajféleség megtalálható. Megfigyelhető volt, hogy a 3+500-6+550 km közötti szakasz iszapos homok kőtörmeléket tartalmaz, míg a 7 sz. és a 8/a fúrással iszapos salakot is harántoltak. A szemcsés talajok jellemzője a folyósodási hajlam (U=3,0-7,1). 9