A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Horváth Vilmos, Hutter Sándor, Polgári Márta, Vigh Tamás: A kisvízfolyás rendezés mai keletű problematikája a Csinger patak (Ajka) példáján keresztül

A geotechnikai vizsgálatok mellett sor került a mederiszap kémiai vizsgálatára is, amely a nehézfém tartalomra terjedt ki. A mederüledék mintákat a K+K Kft Laboratóriuma gyűjtötte be és a Szent István Egyetem Alkalmazott Kémia Tanszéke elemezte. Mederüledéket az alábbi mintavételi helyeken gyűjtötték: – Csinger patak a Bányászati Múzeum felé vezető út hídjánál (508 minta), – Csinger patak az Ajka-Padragkúti út hídjánál (511 minta), – Csinger patak a torkolatnál (510 minta). A 10/2000 KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 2 számú melléklet szennyezettségi határértékeit figyelembe véve a Csinger patak felső szakaszán a kobalt (Co), kadmium (Cd), bárium (Ba) határérték feletti. A torkolatnál vett mederüledékben az arzén (As), molibdén (Mo), kadmium (Cd) és a higany (Hg) haladja meg a határértéket. A vizsgálatokat a SZIE Alkalmazott Kémia Tsz. ICP Laboratóriuma végezte. A geotechnikai és üledék nyomelem vizsgálatokat értékelve nem lehetett kizárni, hogy a mederből való földkitermelés során nehézfém tartalmú –a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (KF, Székesfehérvár) megítélésétől függően szennyezettnek minősülő talaj kerül ki a földkitermelés és mozgatás alkalmából. Az előzetes vizsgálatok alapján a kiviteli terv a kotrási anyag elhelyezését a következő módon irányozta elő. A hozzávetőlegesen 22 400 m

3 földkitermelésből a vízrendezés tervezett mederméreteinek kialakításához 7 700 m

3 földanyag kerül felhasználásra. A különbséget képező 14 700 m

3 földanyag elsődleges elhelyezési területét a vízfolyás kisajátítási határvonalain belül kell kijelölni. A korábban elvégzett fenékiszap vizsgálatok a mederanyagban néhány nehézfém tekintetében a 10/2000 (VI.2) KöM-EüM-FVM-KHVM sz. rendelet „B” kategória határértékeihez képest kissé magasabb értéket mutattak. Ezért a földkitermelés során egyfelől a kitermelt földanyag nehézfémtartalmát nyomon kell követni (2000 m

3-enként 1 vizsgálat), másfelől elsősorban a kitermelésre kerülő mederanyagot kell a vízfolyás kisajátítási határain belül deponálni. A rézsűfelületekből kikerülő földanyagot – megfelelőség esetén – a Timföldgyár vörösiszap hányóinak rekultiválásánál lehet felhasználni. A korábban készített „Csinger patak (Ajka) alsó szakaszának vízrendezése, Előzetes környezeti tanulmány”, valamint egy műszaki tanulmány alapján a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (Székesfehérvár) 33084-4/2003 szám alatt környezetvédelmi engedélyt adott a Balaton-felvidéki Vízi Társulat (Tapolca) részére. Az engedélyben különböző előírásokat tett a kotrási iszap építés közbeni minősítésére vonatkozóan. Ezeknek a megállapításoknak alapjául az előzetes környezeti tanulmányhoz készített mederanyag vizsgálatok szolgáltak, amelyek kismértékű nehézfém szennyezést mutattak. A nevezett vizsgálatok vízjogi engedélyezési eljárásához általunk a KF-től megkért szakhatósági hozzájárulás megadását KF a környezetvédelmi engedély megszerzéséhez kötötte. Ezért újólag megkértük a szakhatósági hozzájárulást, mivel a környezetvédelmi engedély teljesült. A környezetvédelmi engedély kotrási iszapra vonatkozó rendelkezései a beruházás költségoldalát bizonytalanná tették azáltal, hogy az iszap esetleges veszélyes hulladékként való minősítése pénzügyi oldalról veszélyeztette volna a beruházás pénzügyi megvalósítását. E helyzet elkerülése érdekében célszerűnek mutatkozott, hogy – most már a kiviteli tervek birtokában – azokon a hossz-szelvény helyeken, ahol jelentősebb kotrásra kerül sor – kotrási iszapmintákat vizsgáltassunk meg az iszap nehézfém tartalmára tekintettel. A mintavételekre 2003.június 16-17-én került sor. A mintavételt lebonyolító szerv: K+K Kft Laboratóriuma, mely a Nemzeti Akkreditáló Testület által 501/0769 számon akkreditált laboratórium. 10