A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dr. Gerencsér Árpád: Súlyos veszélyben a kisvízfolyásaink
– Nem lesz e nagyon későn, ha csak 2007 után teszünk konkrét intézkedéseket a kisvizeink jó vízminőségének " rehabilitálására mivel megőrzésről már most se igen beszélhetünk? Mindezek miatt tartottam szükségesnek e szerény kis tanulmány kidolgozását és a Magyar Hidrológiai Társaság e rangos fórumára való előterjesztését remélve azt, hogy az EU-s bűvszó nem hátráltatja a hazai problémánk mielőbbi megoldására való rámozdulást s ebben talán a Társaságunk is tehet egyet s mást. A problémát a Marcal vízgyűjtőjére vonatkozóan tervezem bemutatni, amelyre vonatkozóan két személyes élményből is táplálkozom: Gyermekkoromat – a negyvenes évek második felében – itt töltöttem, amikor is a Marcal vízében nem csak rendszeresen fürödtünk, de még nyugodtan ittunk is belőle, ha megszomjaztunk, olyan tiszta volt a vize. A halak csak a rendszeres őszi kenderáztatások idején "pipáltak, szédelegtek" Az utóbbi három évben nyaranta az unokáimmal ismerkedünk a mai Marcal-völggyel. Fürödni a Marcalba is csak izgalom mellett akkor engedtem a fiukat, mikor már a Rábán, déltájban gusztustalan szennyhabok úsznak az árpási szakaszon. Fürödni a Marcalban csakis azon a kis szakaszon próbálkozhatunk, ahol a mórichidaiak a mederből a rengeteg vízi növényt rendszeresen eltávolítják. (Szente-híd) Egyéb helyeken a medret szinte teljesen beborítják a vízi növények, olyan mértékű az eutrofizáció. A Marcal és az ebbe folyó patakok esetében a romlás már az elmúlt 10 évben végbement a vízgyűjtő területén megvalósított csatornázás-szennyvíztisztítás hatására, illetve a területről érkező nem pontszerű szennyezés következtében. A Marcal és vízgyűjtőjének bemutatása A Marcal vízgyűjtője 2633 km 2 . Keletről a Dunántúli Középhegység, a Bakony, nyugatról részben a Kemeneshát és a Rába határolja. A Medencében a lejtős területek aránya a síkfelületekhez viszonyítva elenyésző. Az 5%-os és ennél meredekebb lejtőjű felszínek nem is jellemzői az alföldeknek. A Marcal völgy alsó része a Kis-Alföldbe simul be. A vidék csodálatos, ligetes táj. Kis patakok, ligetes erdők veszik körül a művelt területeket, réteket. A Marcal -medence felszínét – a lápos területeket kivéve – borító laza üledék általában homokos, kavicsos. A Medence területe ma még nem áll természetvédelem alatt, de a Balatonfelvidéki NPI 2003-ban a Medence felső részén természetvédelmi előmunkálatokat végzett, aminek során vizsgálta a Marcal folyó vízi makroszkópikus gerinctelen faunáját is. A geológiai és földtani adottsága miatt, viszont a terület jelentős része érzékeny terület-nek minősült. A Marcal völgyében mintegy 182000 fő lakik 156 településen. A népsűrűség jóval az országos érték alatt van. A (A településeknél csak azokat vettem figyelembe, amelyeknél befogadóul a Marcalt illetve mellékvízfolyásait feltételeztem.) A települések közül 6 városi rangú. ahol a lakosság mintegy fele él. A falvak nagy része kis és közepes méretű, s csak 6 db falúnak van 1500-3000 lakosa. A településeken belüli laksűrűség lényegesen eltérő, amely 5–45 fő/ha változik, de zömmel 10-20 fő/ha közöttinek becsülhetjük. A Marcal-medertől keletre eső települések zöme érzékeny területen fekszik, illetve a még nem csatornázott területen élő lakosság mintegy 4–5%-a fokozottan érzékeny területen lakik. A 6 városban és 9 falúban élő lakók- az összlakosság mintegy 45%-a – már élvezhetik a közcsatorna – művek szolgáltatásait. 2
