A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dr. Gerencsér Árpád: Súlyos veszélyben a kisvízfolyásaink
A Marcal Sümeg alatt (Sümegprága és Bazsi községek határában) ered és mintegy 100 kilométer után Győr alatt folyik a Rábába. A Marcal tipikus alföldi folyó. Átlagos esése 0,24 ezred. A bakonyi mellékpatakok pleisztocén völgyfenék maradványok. E patakok esésének átlagértéke ezrelékben 2,34, míg a Kenmenesalján eredők átlagesése 1,66. Az alsó mintegy 22 km-es szakasza, Marcaltőtől közvetlenül a Rábához közel, azzal párhuzamosan folyik. Talán a Rába közelsége homályosítja el ezen, igazi hazai folyócskánk szakmai egzisztenciáját. A Marcalt több mint 20, nagyrészt a Bakonyalján és kisebb részt a Kemeneshát keleti oldalán eredő patak és ér táplálja. Mind a Marcal, mind pedig az őt tápláló patakok, erek a térség természeti értékeit képezik, vagy talán csak képezték. Folyamatos hidrológiai és vízminőségi adatgyűjtés Mórichidánál (18,4 km) és Mersevátnál (51,1 km) van. A Marcal vízjárására – Mórichidánál mérve – jellemző vízhozam adatokat – m 3 /s – a következő táblázat mutatja: A táblázat első három oszlopában lévő adatok 1950 évre jellemzők, a második három oszlop 2000 évi, néhány km-el lejjebbi, rábaszentmiklósi, a harmadik három oszlop Karakónál, 2001-ben mért adatok. Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy május és október között, a "meleg hónapokban" a folyó vízhozama rendkívül alacsony. A Marcalt tápláló patakok egy részének vízhozamát – m 3 /s – a következő táblázat szemlélteti: 3
