A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dr. Gerencsér Árpád: Súlyos veszélyben a kisvízfolyásaink

SÚLYOS VESZÉLYBEN A KISVÍZFOLYÁSAINK (A MARCAL FOLYÓN DEMONSTRÁLVA) DR. GERENCSÉR ÁRPÁD Bevezetés és a probléma Egy-egy folyó, patak vagy ér, de még egy horgász tavacska is szépíti, gazdagítja környezetét, javítja mikrokörnyezetét. A természetvédelem számára, pedig mint élőhely és vándorlási útvonal egyaránt fontos szerepet tölt be. A vízfolyások, mint ökológiai folyosók az élővilág gerincét képezik. E természeti értékeink a szennyezés és az egyéb emberi beavatkozások miatt nagy veszélybe kerültek. A nagy folyókra általában még kellő figyelem koncentrálódik, de a kisebb vízfolyásaik a szakma mostoha gyermekei. A hazai gyakorlatban az elmúlt húsz-harminc évben különösen nagy kihívást jelentett és jelentenek ma is a csatornázás-szennyvíztisztítás következtében előállt terhelések. Mit is látok én problémának, gondnak? A hazai gyakorlat egy-egy csatornázási mű, szennyvíztisztító telep tervezése, hatósági engedélyezése során rendszerint nem veszi figyelembe a tárgyi befogadó vízfolyás egészének terhelhetőségét. Ez egyrészt adódik abból, hogy az egyedi engedélyezés nem terhelhető a teljes folyó, vagy patak gondjával, másrészt az esetek nagy részében még a kisebb folyó is – például a Marcal – több szakhatósághoz is tartozik s mindegyik csak a saját területére eső részben "illetékes". A dolog másik alapvető problémája, hogy az egyes vízfolyásaink terhelhetőségére vonatkozóan nincsenek kutatásokkal megalapozott adataink, melyekre a szakhatósági munka során építeni lehetne. Az országos csatornázási program is elsősorban a települések oldaláról mérte fel a feladatokat, befogadó oldalon pedig az egyedi engedélyezésre bízza a döntést. E gyakorlat súlyos veszélybe sodorja kisvízfolyásainkat. A témával a múlt évben – 2005 – országos szinten foglalkozott a BMGE Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke (Dr Clement Adrienne). "A csatornázott településekről származó, felszíni vizeket érő terhelés meghatározása és a befogadók vízminőségére gyakorolt hatás előrejelzése" című kutatási jelentésben megállapítják, hogy a 2015-ig megvalósítani tervezett szennyvíztisztítási programot követően "a szennyvíz eredetű terhelés az ország egészét tekintve alapvetően nem változik, azonban lényegesen módosul a terheléseloszlás területi alakulása, elsősorban a kisvízfolyások terhelésének jelentős növekedése formájában." Úgy vélem, hogy a Társaságunk az elmúlt években kellő súllyal foglalkozott a szennyvíztisztítási program településeket érintő kérdéseivel, de nem fókuszált ezzel egy időben ugyanezen program befogadókat érintő hatásaira. Sőt amikor a program kisvízfolyásainkat kedvezőtlenül érintő hatásait a hivatalban lévő kollégáim egy részének felvetettem, azzal "vigasztaltak", hogy a probléma már régóta ismert, és majd a 2007-ig, az EU részére készülő - a Víz Keretirányelv alapján – dokumentumban e probléma "nevesítésre" kerül. Én ezzel kapcsolatban csak két megjegyzést teszek: – Az igazán hazai vizeinket érintő, felismert problémánk kezeléséhez miért kell EU-s nyomaték? 1