A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Fehér Ferenc, VTOSZ: A belterületi katasztrófák kialakulása és kezelése

lentősége van a mederből elvégzett munkának, hiszen számos helyen a fenntartandó szakasz csak innen közelíthető meg. A kézi munkavégzés a mederben viszonylag könnyű, de gyakran előfordulhat, hogy a levágott növényt, a kikotrandó iszapot kézzel kell a mederben szállítani egy olyan pontig, ahol kiszedhető (esetleg már géppel) és elszállítható. Nagy jelentőségük van a mederben mozgatható gépeknek: speciális kotróknak, a minigépeknek (homlokrakodóknak, minikotróknak). Gyakran egészen különleges technológiát kell kialakítani annak érdekében, hogy nagyobb tömegű iszap kikotrása és elszállítása érdekében a kotrókat és a szállító járműveket a mederben mozgatni tudjuk. 6. Katasztrófák kialakulása belterületi mederszakaszokon Az egyértelmű, hogy egy katasztrófahelyzet kialakulásához feltétlenül szükséges a nagycsapadék. Ez lehet nagy intenzitású csapadék jelentős vízmennyiséggel, vagy közepes intenzitású, de nagymennyiségű vizet adó csapadék. Ide tartozhat a nagy tárolt vízmennyiséggel rendelkező hó nagyon gyors elolvadása is. Növelheti a veszélyt, ha a hóolvadás esőcsapadékkal jár együtt. A csapadékkal párhuzamosan vízvisszatartó hatások is érvényesülnek, tározódási lehetőségeket is figyelembe kell venni. Így a vízgyűjtő lefolyási, összegyülekezési viszonyai a kialakuló vízhozamokat nagymértékben befolyásolhatják. Ehhez járulhatnak hozzá a mesterséges hatások: árvízcsúcs csökkentő tározók, vízvisszatartó műtárgyak és beavatkozások, rossz állapotú medrek, amelyek akadályozzák az összegyülekezést, lokalizációs művek. A legjelentősebb vízvisszatartó hatása az erdőnek van. Mérésekkel igazolták, hogy egy rövid időtartamú, 30 mm nagyságú csapadékból éppúgy nem alakult ki érdemi lefolyás, mint egy 85 mm nagyságú, ötnapos csapadékból. Sajnos azonban nincs (még) mérés a szélsőséges helyzetekre és főleg arra, hogy a vízvisszatartó hatás „mikor merül ki”, mikor alakul ki az a helyzet, hogy valamennyi lehulló csapadék le is folyik. Ez az erdősült területek lefolyása szempontjából kritikus csapadék tehát akkor alakul ki, ha megszűnik a vízvisszatartó hatás. Az erdő víztározó-képességét alapvetően három tényező befolyásolja: az intercepció, a felszín víztározó képessége (az avar és az aljnövényzet hatására) és az erdő talajának jó vízbefogadó képessége. Egyértelmű azonban, hogy ezeknek a „tározási helyeknek” a kapacitása véges! Egy adott időszak lomkorona állományához, a lomb jellegéhez, az avar állapotához és a talaj vízkapacitásához adott tározási kapacitás tartozik, amelyik megtelhet. Az ehhez szükséges csapadékmennyiség, a kritikus csapadék. Az ezt követően hulló csapadék elméletileg teljes mértékben lefolyik. A tározóterek beteléséhez nyilvánvalóan hozzájárul a megelőző időszak csapadéka (előkészítő csapadék), párolgási és lefolyási viszonyai, a talaj telítettsége, a felszíni tározódás jellege. A fő baj az, hogy még ökölszabályaink sincsenek arra, hogy a kritikus csapadékot ebben az esetben hogy kell megállapítani. Nem tudjuk kellő mértékben nyomon követni az erdők vízháztartását annak érdekében, hogy érzékeljük, a kritikus helyzet közelében vagyunk és a következő csapadék (akár kis mennyiségű is) kritikussá válhat. Különösen nehéz a helyzet szélsőségesen nagy csapadék esetében még akkor is, ha az erdő tározó terei viszonylag üresek (azaz az erdő vízvisszatartó képessége nagy), hiszen nem tudjuk, ez mekkora csapadékértéknél merül ki, és ezt követően mekkora az a csapadékrész, amiből gyorsan felszíni lefolyás lesz. A katasztrófa kialakulásának belterületi okai nyilván elsősorban a településen átvezető vízfolyás mederviszonyaiban keresendők. Ha a külterületen keletkező nagy víztömeget nem lehet visszafogni, tározni, vagy más irányban elvezetni, olyan helyzetet kell teremteni, hogy az a településen jelentősebb károkozás nélkül átvezethető legyen. Az elemzések azonban kimutatták, hogy számos olyan általános ok van, és ez az érintetett települések legtöbbjén 5