A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Fehér Ferenc, VTOSZ: A belterületi katasztrófák kialakulása és kezelése

megtalálható, ami egyértelműen vezet egy katasztrófahelyzet kialakulásához. Ezeket még egyszer a következőkben lehet összefoglalni. A legáltalánosabb: a keresztező medernek kicsi a vízvezető, vízemésztő képessége. A konkrét meder problémákat tekintve: – nincs kiépített nagyvízi meder, – a meder rosszul karbantartott, benőtt, – a meder feliszapolódott, – hiányzik a kritikus helyeken (vagy akár az egész mederszakaszon) a burkolás. A keresztező műtárgyak esetében: – kicsi a keresztező műtárgy átfolyási szelvénye, – hidraulikailag rosszul kialakított, visszaduzzasztást okoz, – megosztott szelvénnyel kialakított, – feliszapolódott, hordalékkal leszűkített, – rossz az uszadék átbocsátó képessége. Ezek az okok külön-külön is katasztrófahelyzet kialakulásához vezetnek, de általában több ok szokott egyidőben jelentkezni! A leggyakoribb, hogy kicsi a keresztező műtárgyak átfolyási szelvénye, a meder és a műtárgyak egyaránt feliszapolódott állapotban vannak. Hidraulikailag rossz a keresztező műtárgyak kialakítása, visszaduzzasztást okoznak. Ehhez járulhat még hozzá a külterületről érkező hordalék és uszadék. A katasztrófa kialakulásának „természetrajza” az előzőekből egyértelműen következik. A vízgyűjtőre nagy intenzitású és/vagy nagy mennyiségű csapadék hullik. A külterületi tározóterek megtelnek, az erdő vízvisszatartó képessége lecsökken, erőteljes felszíni lefolyás indul meg, gyors a felszíni összegyülekezési folyamat, a kisvízfolyáson jelentős árhullám alakul ki. Nincs kellő külterületi védelem az árhullám csúcs-vízhozama ellen, az eléri a belterületi medret. Az árhullám hozama meghaladja a belterületi szakasz vízemésztő képességét, kilép a mederből. A keresztező műtárgyak visszaduzzasztó hatása tovább ront a helyzeten. Megérkezik az uszadék, ami abból származik, hogy a víz már a külterületi szakaszon is kilépett a medréből, és ott olyan anyagokat talált, amit magával tud ragadni. A keresztező műtárgyak uszadék átbocsátó képessége rossz, néhány nagyobb uszadék (letört ágak, fadarabok) megakad a műtárgyban. A kisebb uszadékok a nagyobbakban akadnak meg. A vízzel jövő avar és hordalék akár teljesen el tudja zárni a meder átfolyási szelvényét. Ez a folyamat néhány perc alatt zajlik le! A lecsökkent, lezárt átfolyási szelvényű műtárgyak a víz megkerüli, átbukik rajta, miközben jelentősen felduzzad. A felduzzad víz a felvízi oldalon, a műtárgyak megkerülő víz az alvízi oldalon okoz beláthatatlan károkat, az átbukó víz pedig a műtárgyat és annak alvízi oldalát teszi tönkre (ha már a műtárgyat megkerülő víz ezt meg nem tette!)! 7. A katasztrófák megelőzése (prevenció) A hegy- és dombvidéki kisvízfolyások belterületi szakaszain kialakuló katasztrófa helyzetek elhárítására és kezelésére a folyamat megindulását követően nem sok lehetőség van. Ezekből néhányat a következő fejezetben bemutatok. A katasztrófák elhárításának valódi esélye csak akkor van meg, ha azokat igyekszünk megelőzni, és preventív intézkedéseket tenni. A megelőzés első lépése a kritikus helyek megtalálása. Azokat a helyszíneket kell tehát megtalálni, amelyek a katasztrófa kialakulásának okai lehetnek, vagy ahol ilyen okok kialakul- 6