A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Fehér Ferenc, VTOSZ: Vízrendezés az erdőben

kialakul. Ez különösen veszélyessé akkor válik, ha az erdei vízfolyás lakott területre ér, hiszen az eltömődött, feliszapolódott műtárgy miatt a patak kilép a medréből, és a lakosság élet- és vagyonbiztonságát veszélyezteti. Az uszadék képződés az erdőkben általános jelenség, elszáradt gallyak, letört ágak, avar mindenütt van az erdőben. Ezek viszonylag könnyűek, így nem kell nagy elsodró erő mozgatásukhoz. Ez azt jelenti, hogy a talajfelszínen mozgó víz is könnyen magával tudja ragadni. A mederben a hidraulikai viszonyok pedig kifejezetten kedvezően az ilyen uszadékok továbbjutásához. Az uszadék a műtárgyakra jelenti a legnagyobb veszélyt, különösen a keresztező művekre. Ezek gyors eltömődése, elzáródása miatt a víz nagyon gyorsan kilép a mederből. Ekkor veszélybe kerülhet maga a műtárgy, jelentős mederelfajulások alakulhatnak ki, lakott területen pedig az épületeket veszélyeztetheti a szétáradó víz. 5. Az alkalmazható vízrendezési megoldások A mederelfajulások ellen természetesen fel kell lépni és a medret rendezett állapotban kell tartani. Ez azonban semmiképpen nem jelenthet durva beavatkozás a kialakult meder fontos paramétereibe, tehát a mesterséges kiegyenesítésektől, kanyarulatoktól óvakodni kell. A meder alakításának arra kell szorítkoznia, hogy a mederelfajulások káros hatásait korlátozzuk vagy megszüntessük, az elfajult, károsodott medret rendbe hozzuk, szigorúan annak az állapotnak megfelelően, amilyen volt, vagy amilyen a környezetében a meder. Nyilvánvaló, hogy a kritikus részeknél más módon is be kell avatkoznunk. Ahol a meder talaja, mederanyaga, a partok anyaga eleve magával hordozza a további mederelfajulás kialakítását, ott partvédelmi, mederstabilizálási megoldásokat kell alkalmazni. A túlfejlett kanyarok külső ívét védeni kell. Ez általában ezeknek a partoknak a biztosításával jár együtt. A felhasználható anyag szárazott rakott kő, vagy Gabion hálóba rakott kő. Műtárgyak közelében ezeket az íveket burkolattal kell ellátni, esetleg partfalat kell kiépíteni. Az ilyen esetekben a betonba rakott terméskő stabil és esztétikus megoldást nyújt. A partvédelem eszköze az erdőben általában a kő legyen. Ebből tetszőleges rézsűvel, vagy függőleges fallal is ki lehet alakítani a védművet. Korábban a szárazon rakott kő divatos volt, azonban ennek nagyon nagy a kézimunka igénye és nagy szakértelem kell hozzá. Ezért szívesen alkalmaztak betonba rakott terméskövet, ami szintén kézimunka-igényes. Újabban elterjedtek a hálóba rakott kőből készült szerkezetek. A Gabion szerkezet partbiztosításhoz, partfalak és műtárgy végfalak készítéséhez egyaránt alkalmazható. A mederburkoláshoz pedig a Reno matracok nagyon alkalmasak. Az erdőben alkalmazható anyagok illeszkedjenek az erdei hangulathoz. Ezt az igény legjobban a fa és a kő elégíti ki. A fából készült szerkezetek azonban nem időtállóak, ezért a víztrendezésben ezeket csak nagyon korlátozottan használják. Hidak tartószerkezete és korlátja, valamint különféle erdei építmények készülhetnek fából. A kő felhasználása széleskörűen lehetséges. Kőanyag sok helyen, természetes módon van az erdőben és ennek felhasználására is sor kerülhet. Korábban a szárazon rakott kőszerkezetek meghatározóak voltak, manapság inkább a betonba rakott építményekkel lehet találkozni. Jól alkalmazhatók a hálós szerkezetek is, mert könnyen és gyorsan lehet velük építkezni, a helyi kőanyag felhasználható és esztétikailag jó benyomást keltenek (a kő dominál, a háló anyaga nem nagyon látszik). Természetesen építeni kell olyan szerkezeteket is, amelyek gazdaságosan fából és kőből nem készíthetők el. Az ilyen esetekben az acél és a beton építőanyag jelenti a megoldást, azonban arra kell törekedni, hogy ezeket az anyagokat a lehető legjobban takarjuk el. Így 4