A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Burián Alajos, DDKÖVIZIG: A nemzetközi Dráva

Vízgyűjtő- és folyógazdálkodási tervezés a Dráván Azon elgondolás alapján, hogy egy folyón végrehajtott lokális beavatkozásnak bizonyítottan egy nagyobb szakaszt érintően vannak hatásai, valamint, hogy az egyes beavatkozások hatásai összefüggésben állhatnak egymással, és mindez nem csak konkrétan a folyóhoz kapcsolódóan, hanem annak vízgyűjtőjét is érintve indították el a folyóinkkal való gazdálkodás szükségességét kiterjesztve az elgondolást annak vízgyűjtőjére is. A tervezés igénye társadalmi szinten jelentkezett, hiszen egyrészt csak a szabályozásra irányuló beavatkozások már nem szükségképpen az egyedüli igények, másrészt ezek tervezését összhangban kell végrehajtani a folyó más irányú „használóival” egyaránt. A folyók gazdaságföldrajzi tekintetben és sokoldalú tulajdonságaik révén a településhálózat és a termelésfejlesztés gerincét képviselik. Adottságaik különböző társadalmi körökben és szinteken történő kiaknázása ma már jogos igény, azonban ezek egymástól függetlenül történő végrehajtása a folyók vízgazdálkodási, ökológiai környezetének romlását vonja maga után. A Dráva esetében is egyre több igény jelentkezik annak használatára. A nyitottabb országhatár tette lehetővé pl. a víziturizmus dinamikus növekedését a Dráván Őrtilos és Drávaszabolcs között az elmúlt években. A Dráva természeti értékeinek megismerésére Drávaszabolcson és Barcson rendszeres sétahajózás üzemel, de ez mellett megjelent annak igénye, hogy a dunai torkolattól nagyobb hajókkal érkeznének külföldi turisták hazánkba. Ehhez kapcsolódóan igény van a folyó megfelelő hajózhatóságának biztosítására, melyek szabályozási beavatkozáson keresztül valósíthatók meg, azonban a természeti értékek védelme érdekében ezeket minél kisebb mértékben célszerű végrehajtani. Mindennek hatása van az árvízvédelemre, a kis-, közepes- és nagyvízi mederre mind a magyar, mind pedig a horvát szakaszokon. Mindezeket együttvéve a Dráva használatával szemben támasztott igény sokrétű. A folyógazdálkodási tervezés során lehetőség szerint törekedni fogunk minden igény kielégítésére figyelembe véve a folyó terhelhetőségét. Szempontjaink között szerepel a természet- és környezetvédelem, az árvízvédelem, a horgászat és halászat, a rekreációs célú vízhasználat, a vízminőség, az öntözési célú vízhasználatok, a víziközlekedés, a meder fenntartás, a vízgazdálkodás minden eleme. Összességében meg kell fogalmaznunk a mérnöki munka új, a gazdasági, a társadalmi és az ökológiai érdekeket összehangoltan kifejező kritériumait. A folyógazdálkodási tervezés önmagában nem lesz elegendő minden, a Drávához kapcsolódó kritérium biztosítására. Ezzel párhuzamosan kívánjuk megvalósítani a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést is, mely a Dráva magyarországi és vele átellenes oldalon lévő horvátországi vízgyűjtőjével egyaránt foglalkozik. Részletes elemei lesznek a területhasználatok, a lakosság és ipari cégek kapcsán a szennyezők, a befogadók, a kárelhárítási rendszerek (kiépült és még szükséges), és mindezt nyílt eljárás keretében kívánjuk megvalósítani, ahol minden, a Drávát „használó” vagy a vízgyűjtőn elhelyezkedő érdekelt véleményt nyilváníthat elképzelésünkkel kapcsolatosan. A tervezési munkának egyik legfontosabb alapja és eleme az elkészült Dráva vízrajzi-atlasz. Azonban a nyilvántartásunk még kiegészítésre szorul minden olyan információval, térképpel, adatbázissal, mely a folyóhoz és vízgyűjtőjéhez kapcsolódóan nem csak a megfelelő döntésekben lesznek segítségünkre, hanem egy hozzáférhető adatszolgáltatást nyújt majd. Reményeink szerint ezt az un. folyóinfó keretén belül valósíthatjuk meg. A tervezett munka nem kis léptékű, több évre tervezzük. 12