A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Burián Alajos, DDKÖVIZIG: A nemzetközi Dráva

Összegzés A Dráva vízgyűjtő területe megközelítőleg Ny–K-i irányban elnyúlt, északi vízválasztó vonala a Magas-Tauernen, az Alacsony-Tauernen, a Hochschwabon és a Schneealpén húzódik. Ezt követően az Alpok előterében a Zalai-dombság K-i pereméig halad, majd a Rinyák vízgyűjtő területe után csatlakozik a Zselic dombsághoz, a Mecsek vonulatához, és a Dél-baranyaidombságot követően ér véget a torkolatnál. A déli vízválasztó a Magas-Tauernből indulva a Karni-Alpokon és a Karavankákon át a Dráva és a Száva közötti paleozóos hegységeken fut, majd síksági vonalon halad a Dráva torkolatáig. Vízgyűjtő területének nagysága 43238 km

2

, melyen összesen öt ország helyezkedik el. Magyarország Ausztria után 8431,4 km

2-el a második helyen található. Számos mellékfolyói közül a legnagyobb a Mura, mely Őrtilos térségében a Dráva 236 fkm-ben csatlakozik a bal oldalon. A nagy kiterjedésű vízgyűjtő területen csaknem valamennyi földtörténeti kor képződménye fellelhető a felszínen. A legidősebb képződmények a legnagyobb kiterjedésben az Alpok központi területén találhatók. A fiatalabb képződmények a hegységi peremterületeken jelennek meg, a negyedidőszaki üledékek a vízgyűjtő K-i részén jellemzőek. A Dráva és Mura vízrendszerben a kőzetminőség hidrológiai hatása kelet felé fokozatosan gyengül, mert a medencéket túlnyomóan laza harmad- és negyedidőszaki, jó vízáteresztő képességű üledékek töltik ki. A magashegységi részeket felépítő paleozóos magmás kőzetekben és palákban összegyűlő résvíz hatására ezek a kőzetek nem sok vizet szállítanak, de azt egyenletesen. Karsztos kőzet nincs a területen. Az egész vízrendszer hosszában elnyúlt alakú, a főmeder teljes hosszában viszonylag egyenletesen, közel egyidőben telik meg. A Dráva vízenergetikai szempontból az Őrtilosi szelvénytől felfelé gyakorlatilag teljesen kiaknázott, hiszen három ország területén összesen 22 vízerőmű létesült. Az erőművek tervezett éves energia termelése 6926,65 GWh. Az elmúlt időszakban Horvátország részéről merült fel egy újabb, negyedig erőmű építésének igénye Novo Virje térségében, melynek éves tervezett energia termelése 640 GWh, mely egy Barcs nagyságú település éves energia szükségletének felelne meg. A Dráva az alpi gleccsereknek és az óceáni hatásnak következtében kiegyenlített vízjárású, ami a hajózás szempontjából fontos körülmény. A gépi erővel működtetett víziközlekedés csaknem 200 éves múltra tekint vissza, hiszen 1816-ben építették a Karolina gőzhajót Sellyén. A drávai víziközlekedés múltjában megtalálhatók a teher és személyszállítás hajói egyaránt. A trianoni békeszerződés a Dráva folyót a torkolat és Barcs között nemzetközi víziútnak nyilvánította. Ezt követően hol fellendült, hol hanyatlott a drávai víziközlekedés az egyes történelmi időszakok szerint. Ma II. osztályú nemzetközi víziútnak minősül Eszék és Vízvár között a 198,6 fkm-ig. Az Eszék alatt lévő 21 km-es szakasz a Dunához kapcsolódóan VI. minősítésű. Az első Dráva vízrajzi atlasz 1972-es kiadását követően magyar-horvát közös munkával elkészült, és 2006-ban kiadásra került a második. Az új atlasz felépítésében hasonló a korábbihoz, azonban kihasználva a kor technikai lehetőségeit, digitális formában tartalmazza a teljes adatállományt. Az atlasz a Dráva magyar horvát közös érdekű szakaszának azon részét foglalja magában, ahol a folyó közvetlenül a határ mentén halad, azaz a 70,2–198,6 és a 227,6–237,0 fkm között. A helyszínrajzok, kereszt- és völgyszelvények, valamint a hosszszelvény mellett egy új fejezetben foglalkozik a Dráva hordalék viszonyaival, a görgetett és lebegtetett hordalék szállítással. A Dráva, mint Európa talán második legszebb folyója kezd nyitottabbá, ismertebbé, keresettebbé válni természeti és környezeti lehetőségeivel, rejtelmeivel és varázsával. Ezek figye- 13