A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Burián Alajos, DDKÖVIZIG: A nemzetközi Dráva
Vízenergetika A Dráva vízgyűjtő területén az éves átlagos csapadék 990 mm, melyből több a hegyvidéki és alpesi területeken, kevesebb attól keletre, a vízgyűjtő alsó részein esik. Többéves közepes vízhozama Szlovénia térségében 330 m 3 /s, lejjebb a horvátországi szakaszon 450 m 3 /s, Magyarország térségében 500 m 3 /s, a torkolatnál 550 m 3 /s. Vízjárása a vízgyűjtő kedvező adottságai következtében – alpi gleccserek és az óceáni hatás – kiegyenlített. A kisvizek aránya középvízhez 1:2,6, a középvíz aránya a nagyvizekhez 1:3,7–1:5. A Dráva vízenergetikai szempontból az Őrtilosi szelvénytől felfelé gyakorlatilag teljesen kiaknázott, hiszen három ország területén összesen 22 vízerőmű létesült. Az erőművek tervezett éves energia termelése 6926,65 GWh. (4. ábra) Ausztria területén 11 vízerőmű épült a 715+700 és a 468+500 fkm között 535 m magasság különbséggel, az erőművek kiépítési teljesítménye 619 MW, éves tervezett energiatermelés 2914 GWh, ami ~25%-os kihasználtságot jelent. Szlovénia területén 8 vízerőmű épült a 451+400 – 353+000 fkm között 120 m magasság különbséggel, az erőművek kiépítési teljesítménye 546,8 MW, éves tervezett energiatermelés 2751,65 GWh, ami ~65%-os kihasználtságot jelent. Horvátország területén 3 vízerőmű épült a 302+000 – 254+000 fkm között 40 m magasság különbséggel, az erőművek kiépítési teljesítménye 247 MW, éves tervezett energiatermelés 1261 GWh, ami ~85%-os kihasználtságot jelent. 4. ábra. Erőművek a Dráván 4
