A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Burián Alajos, DDKÖVIZIG: A nemzetközi Dráva

A drávai vízerő‍mű‍vek közül a Fala vízerő‍mű‍ a legrégebbi, 1918-ban épült a folyó 405+100 fkm-nél. Felújítását követő‍en konstruktív esése 13,53 m, mely az 500 m 3 /s kiépítési vízhozam és az 58 MW kiépítési teljesítmény mellett évente 273 GWh elektromos energiát termel. A gépházban 7 db Francis típusú turbina van, melyek közül 5 db 1918-ban került beépítésre, a másik kettő‍ 1925-ben és 1932-ben. Üzemben három termelő‍ egység dolgozik, a többi muzeális jelleggel van jelen. Hazánkhoz legközelebb a Dubravai vízerő‍mű‍ található, Horvátország területén a harmadik, és egyben a legalsó vízerő‍mű‍ a Dráva 254,0 fkm szelvényében. 1989-ben helyezték üzembe. Üzemvízcsatornás, kiépítési vízhozama 500 m 3 /s, konstruktív esése 17,5 m két vízszintes tengelyű‍ turbinával. Ezzel évente átlagosan 385,0 GWh energiát termel. A hozzá kapcsolódó tározó területének hossza 11,2 km, szélessége 1,6–1,9 km, területének nagysága 16,6 km 2 . A tározó hasznos térfogata 108 millió m 3 . Duzzasztási szint 149,6 m A.f. Az erő‍mű‍ csúcsrajáratásos üzemrendben üzemel, melynek napi ciklikus vízszintingadozása hazánk területén is érzékelhető‍. Az alábbi három garafikon jól szemlélteti a legalsó, dubravai erő‍mű‍ üzemmódjából adódó napi ciklikus vízszintváltozások mértékét. Hatása az ő‍rtilosi szelvényben a legnagyobb, mely a barcsi, illetve a drávaszabolcsi szelvényig fokozatosan csökken, ez utóbbiban hatása már nem érzékelhető‍. A három grafikon (5-6-7. ábra) adatsora véletlenszerű‍en került kiválasztásra, három egymást követő‍ napot ábrázol az egyes szelvényekben egy-egy nap eltolódással. 5. ábra. Dráva Ő‍rtilos, 2004. 09. 21-23. közötti vízállás 5

Next

/
Thumbnails
Contents