A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Márk Eszter, VITUKI Consult Rt.: A természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazásának jogszabályi feltételei Magyarországon

A felügyelőség egy adott területen egyedi érzékenységi besorolást is megállapíthat, a környezethasználó által – a 2. számú melléklet szempontjai szerint – végzett vagy végeztetett lokális vizsgálat alapján készített, a (4) bekezdés szerinti térképnél részletesebb térképre támaszkodóan. A települések felszín alatti víz szempontjából történő besorolását a 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza. A 220/2004-es rendelet célja a felszíni vizek minőségének megóvása, fenntartása és javítása, a vízi és vízközeli, továbbá a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása. A vízhasználatok biztonsága, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése érdekében, a szennyezések megelőzésével és csökkentésével. A rendelet megfogalmazza azokat a vízszennyező anyagokat, és veszélyes anyagokat, melyek kibocsátását nullára kell csökkenteni a jogszabályban meghatározott időn belül (1. számú függelék.). Technológiákat emel ki, melyeknek előírja milyen anyagokat nem bocsáthatnak ki, és szabályozza a közcsatornára bocsátás feltételeit is. Rendelkezik a csatornabírságról és a vízszennyezési bírságról, és a 2. számú melléklet tartalmazza ezek számítási módját. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet alapján a természetközeli szennyvíztisztítás is lehet környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység, amennyiben jelentős hatást gyakorol a környezetre. A hatásvizsgálat-köteles tevékenységek listáját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A jogszabály a felügyelőségi döntéstől teszi függővé a részletes hatásvizsgálatot, amennyiben a beruházás: Öntözéses szennyvízelhelyező telep: – 50 ha-tól, – védett természeti területen vagy annak védőövezetén, természeti területen, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai B védőövezetén méretmegkötés nélkül. Szűrőmezős elszikkasztó rendszer: – 15 ha-tól, – védett természeti területen vagy annak védőövezetén, természeti területen, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezetén méretmegkötés nélkül. Szennyvíztisztító telep: – 20 ezer lakosegyenérték kapacitástól (ha nem tartozik az „A” fejezetbe), – vízbázis védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén méretmegkötés nélkül. Az előzetes hatásvizsgálat elkészítésének nagy előnye, hogy a „0” állapot rögzítésre kerül melyen a szennyvíztisztítás nem ronthat. Ez azért fontos, mert így a bizonyított háttér-koncentráció felmérésre kerül, és ehhez kell viszonyítani a tisztítás mértékét. Így nem képzelhető el olyan eset, hogy az előírt „B” szennyezettségi határérték kisebb, mint a bizonyított háttérkoncentráció. A természetközeli szennyvíztisztítás is vízjogi engedély köteles tevékenység (21/2002 (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről). A vízjogi engedély kérelmi eljárásban, illetve amennyiben szükséges, szakhatósági állásfoglalás iránti kérelemhez csatolni kell a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott műszaki tervet, tervdokumentációt, és közölni kell a vízgazdálkodás szempontjából lényeges körülményeket, adatokat. 4