A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Márk Eszter, VITUKI Consult Rt.: A természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazásának jogszabályi feltételei Magyarországon

Faültetvényes szennyvíztisztítás alkalmazása esetén a faültetvényre szolgáló terület erdő- és mezőgazdasági művelésből történő kivonásáról gondoskodni kell, a 219/2004 Korm. rendelet előírásai alapján kell eljárni, a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség talajtani szakhatósági állásfoglalása szerint. A faültetvényes szennyvíztisztítás területe a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti 1.3.5. jelű „Beépítésre nem szánt egyéb vízgazdálkodási terület”-nek tekintendő. A vizek védelmére, a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrátszennyezettségének csökkentésére alkották meg, „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló 49/2001 (IV. 03.) Korm. rendeletet, melyet módosított a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet. A rendeletben megtalálható az eutrofizáció és a nitrátszennyezés fogalmának definíciója, a nitrát érzékeny területek besorolásának feltételei, és a jelenlegi területek listája. Utóbbi azért fontos, mert nitrát érzékeny területeken évente maximum 170 kg nitrogén helyezhető ki hektáronként mezőgazdasági művelésű területre. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet szabályozza a szennyvízelvezető művel összegyűjtött és szennyvíztisztító műben tisztított szennyvíz, illetve kezelt szennyvíziszap mezőgazdasági területre történő kijuttatását, illetve felhasználásának szakmai feltételeit, ideértve a gyűjtött és kezelt települési folyékony hulladékok mezőgazdasági felhasználásának feltételeit is. A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. Leírja az engedélyeztetés folyamatát, a kihelyezhető nitrogén mennyiséget és a kötelező felülvizsgálatokat, az elhelyező terület és a szennyvíz és iszap minőségének feltételeit. A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek, és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szól a 240/2000 (XII.23.) Korm. rendelet. Az 1. számú mellékletben megtalálható az érzékeny felszíni vizek listája, melyek vízgyűjtő területét a 2. számú mellékletben felsorolt települések külterületi határa határoz meg. A minősítés feltételei a 3. számú mellékletben találhatók és a rendeletet négyévente felülvizsgálják. A lehatárolás a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határérték megállapításainál lesz fontos. A szennyvíz kibocsátási határértékeknél megkülönböztetünk felszíni vízbe és talajba történő elhelyezést. Felszíni vízbe történő kibocsátás esetén, a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet határértékei az irányadóak, melyek előírnak 4 különböző területi kategóriát a szennyvíz kibocsátásra. (1) A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kijelölt érzékeny felszíni vizekbe és azok vízgyűjtő területén lévő, közvetlenül bevezető befogadókba történő közvetlen bevezetés esetén 10 000 LE terhelés fölött követelményként az 1. számú melléklet I. Rész szerinti technológiai határérték állapítható meg. (3) A határérték a nem nitrát érzékeny területeken kétszeres (4) A Maros hordalékkúp területén lévő időszakos vízfolyások esetén a 2. kategória határértéke érvényes. (8) A 2000 LE alatti települési szennyvíztisztító telepek esetében a november 15. és április 30. közötti időszakban a kibocsátásra határérték nem vonatkozik. (10) Befogadó vízfolyásba történő bevezetés esetén, a határérték, csak a befogadó terhelhetőségére alapozott indoklással adható ki. Egyéb indokolt esetben a hatóság enyhébb határértéket engedélyezhet. 5