A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Márk Eszter, VITUKI Consult Rt.: A természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazásának jogszabályi feltételei Magyarországon

– bányatavakba, jóléti tavakba bevezetni, – mélyművelésű bányába elhelyezni, – fokozottan érzékeny területen felszín alatti vízbe közvetetten bevezetni (beleértve az időszakos vízfolyásba történő bevezetést is). Ezek közé az anyagok közé tartozik K1 kategóriában a szerves foszfor vegyületek, és K2 kategóriában a szervetlen foszforvegyületek, valamint az elemi foszfor, ammónia és nitritek, az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok), és az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (amelyek olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI). A 2. számú melléklet meghatározza, a felszín alatti víz szempontjából történő érzékeny területek besorolásának feltételeit, ahol Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület: – Üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületei. – Azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók. – A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 km széles parti sávja, külön jogszabály szerint regisztrált természetes fürdőhely esetében a mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete is. – A Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területek, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élőhelyei. Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület – Azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet. – Azok a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek közé nem tartozó területek, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók. – Azok a területek, ahol a porózus fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található. – A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete. – Az 1. d) pontban nem említett, külön jogszabály által kijelölt védett természeti területek. Felszín alatti víz állapota szempontjából kevésbé érzékeny terület – Egyéb, az 1-2. pontokba nem tartozó területek. A 3. számú melléklet tartalmazza azokat a tevékenységeket, melyek részletes bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek. Ezek között szerepel a szennyvíz-, hulladékkezelés, és településtisztasági szolgáltatás. Ez alapján a kormány rendelet alapján szennyvizek és szennyvíziszapok időszakos vízfolyásba és talajba történő elhelyezése fokozottan érzékeny területeken tilos. A települések közigazgatási területének érzékenységi kategóriába történő besorolásakor a település abba a nagyobb érzékenységű kategóriába kerül, amelyik részaránya a 7§. (4) bekezdés szerinti térkép alapján a település közigazgatási területének 10%-át meghaladja. 3