A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Szitka Béláné, Téglási Attila, Északmagyarországi Regionális Vízmű Rt.: Az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. Borsodszirák I. sz. telep vízbázisának védelme talajvízdúsítással
tartani, úgy az eredeti talajvízdúsítástól intenzívebb dúsításra van szükség. Az intenzívebb dúsítás során a dúsítás mértékének meg kell haladnia a víztermelés mértékét. A számítások rámutattak, hogy a termelés mintegy 120%-ának megfelelő mértékű dúsítással az utánpótlódási terület egy bizonyos elérési időn túl, ami néhány hónapra tehető, korlátossá válik. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a dúsító medencék funkciója alapvetően közel volt az optimumhoz, de további két medence üzembe helyezésével tovább javítható, hat darab új medence üzembeállításával pedig a háttérből való vízutánpótlódás elkerülhető. A fentiek ismeretében 2004-ben elkészült 6 darab új dúsító medence és a dúsítóvíz előkezelését biztosító technológiai berendezések. A próbaüzem 2005. év végi sikeres lezárásával Vállalatunk kérelmet nyújtott be az illetékes Hatósághoz az új, a telep határain belül maradó védőidom kijelölésére. A talajvízdúsítás folyamata Az ülepítő medencéből (Patkó) a nyersvíz szivattyúk juttatják a vizet a dúsítóvíz elosztó hálózatba, illetve azon keresztül a dúsítóvíz medencékbe. A medencékbe a víz, a Bódva megfelelő vízminőségének esetén közvetlenül, kedvezőtlen vízminőség alkalmával az előkezelési technológia közbeiktatásával jut el. A szennyezett talajvíz érkezése irányába eső kutak védelmének biztosítása érdekében létesült 6 db új dúsítóvíz medencével (XX.–XXV. sz.) összesen 25 db medence vesz részt a talajvíz-dúsításban. A dúsítómedencék jelenleg egy előre meghatározott dúsítási üzemrend szerint folyamatosan üzemelnek. A medencék üzemeléséhez hangolva a legoptimálisabb ütemben termeltetik a Bódva folyó kavics teraszára telepített 41 db csőkutat. A próbaüzemi tapasztalatok alapján a dúsító medencék üzemrendjének kialakításánál az alábbi két fontos részletet rögzítettük. – Két egymás melletti medence nem állhat – XIX., XX. és XXV. medence a telep felé érkező szennyezés folyamatos kizárása érdekében folyamatosan üzemel A dúsító medencék karbantartását, töltet felújítását is úgy kell ütemezni, hogy a kritikus, külső medencesor folyamatos üzeme minél kevésbé legyen gátolva, illetve egy medence kikapcsolása esetén a két szomszédos mindig üzemben tudjon maradni. A medencék kavicságyának eltömődése az új víztisztító üzembe helyezésével, azaz előkezelt dúsítóvíz használatával lelassult, így a kavicságy cseréje ritkábban szükséges, mint az előkezeletlen dúsítóvíz alkalmazása esetén. A medencék karbantartásának két alappillére van. Az egyik az úgynevezett sarabolás, ami a medencék kavicságyának felső, leginkább eltömődött, mintegy 1–15 cm-es rétegének hat havonkénti eltávolítását jelenti. A másik a teljes kavicságy 2 évenkénti cseréje. A korábban megépített 19 db medence egymáshoz hasonló kialakítású és méretű, 1:2 rézsűkkel, az elosztó hálózatról leágazó vezetékre telepített elzáró szerelvénnyel. Az új medencék nagysága a meglévőkhöz hasonló, kialakításuk azonban több ponton eltérő, korszerűbb. 1:1,5 hajlású rézsűiket 40x40x10 cm-es betonlapok burkolják. Az egyik rövidebb oldali rézsű hajlása csak 1:3, amin a kavicságy cseréjét végző munkagép és szállítójármű tud közlekedni. A medencéket tápláló DN 150 PVC vezetékek védő-csillapító aknagyűrűkben végződnek. A szakaszoló tolózárak és vízmérők külön vasbeton aknában kaptak helyet. A medencék jellemző paraméterei a következők: – A dúsító medencék felületén a beszivárogtatási sebesség átlagosan 4 m/nap. – A medencék beszivárogtató felületei 110–300 m 2 nagyságúak. – A medencék napi víznyelése 400–1200 m 3 . 10
