A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Szitka Béláné, Téglási Attila, Északmagyarországi Regionális Vízmű Rt.: Az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. Borsodszirák I. sz. telep vízbázisának védelme talajvízdúsítással

A háttér szennyezés forrásának irányába eső dúsító medencéket jóval nagyobb vízterheléssel és nagyobb tartóssággal kell üzemeltetni, mint a Bódvához közelebb esőket. Előbbieknek a teljes dúsításra szánt vízhozam legalább 60%-át kell elnyelniük. [1] A beruházás eredményei – vízminőség javulás Korábban a borsodsziráki vízműtelep vízbázisán több vízminőségi komponens (ammónium, nitrát, vas, mangán, klorid, szulfát, összes keménység) tartósan és sok esetben a tűrhető határérték többszörösét meghaladó koncentrációban volt kimutatható. Ezen szennyeződések többsége már évekkel ezelőtt elérte vagy megközelítette az I. telepet. A termelő kutakban való megjelenésüket a korábban alkalmazott talajvízdúsítás enyhítette. A 2004. előtt termelt víz minősége összességében általában megfelelő volt, azonban jó néhány vízminőségi komponens több kútban már meghaladta a tűrhető kategóriát. 1998 II. félévétől a legtöbb paraméter valamennyi kútnál növekedni kezdett és egyre több kútban jelentek meg tűrhető határértéket meghaladó koncentrációban a szennyeződések. A vízbázis területén lévő szennyezőforrások kibocsátása nem vagy csak igen költségesen szüntethető meg illetve mérsékelhető, ezért ilyen irányú kedvező változásra hosszabb távon sem lehetett számítani. Tartósan számolni kellett a pernyehányó térségéből kiinduló szulfátszennyeződéssel. Problémát jelentett továbbá a környező települések irányából érkező nitrátszennyezés is. A vízbázis egészén jelentkező magas vas-, mangán tartalom és összes keménység földtani okokra is visszavezethető, így természetes úton történő csökkenésük nem várható. Döntően befolyásolhatják a vízbázis használhatóságát a telepet körülvevő nagykiterjedésű művelt területeken helytelenül alkalmazott talajjavító és növényvédő szerek. A fentiek alapján belátható volt, hogy a vízminőség jövőbeni alakulásának irányát zömében kedvezőtlen tendenciák határozták meg és a minőségileg megfelelő ivóvíztermelés hosszabb távon csak intenzív talajvízdúsítás mellett lehetséges. [3] A 2004-ben megvalósított beruházás be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. Az intenzív dúsítás beindításával megemelkedett a telep körzetében a talajvízszint, amely emelkedés biztosítja a szennyezőanyagok kizárását. Az 1/a és 1/b mellékletekben lévő vízszinttérképek segítségével összehasonlítható az intenzív dúsítás 2004. évi beindítása előtti illetve utáni állapot. A további mellékletek (2/a–4/b) a nitrát-, a szulfáttartalom valamint az összes keménység eloszlását mutatják szintén az intenzív dúsítást megelőző és az azt követő időszakban. Az összes bemutatott komponens tekintetében látható, hogy míg a beruházás előtti időszakban a nitrát kivételével minden komponens határérték felett jelentkezett a vízmű területének egy részén, addig az intenzív talajvízdúsításnak köszönhetően jelenleg a telepet nem éri el határérték feletti koncentráció. Mindezek alátámasztják az új dúsításos technológia sikerességét, amelynek következtében kizárhatók a telepet veszélyeztető szennyezések és biztosítható a megfelelő ivóvíztermelés. 11