A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Szitka Béláné, Téglási Attila, Északmagyarországi Regionális Vízmű Rt.: Az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. Borsodszirák I. sz. telep vízbázisának védelme talajvízdúsítással
A szimulált termelési variánsok: 1a: 10 000 m 3 /d vízkivétel, 6832 m 3 /d dúsítás, dúsítási arány 68,30%, átlagos üzemrend a beruházás előtt. 1b: 10 000 m 3 /d vízkivétel, 11 430 m 3 /d dúsítás, dúsítási arány 114,30%, a beruházás előtti átlagos üzemrend + két új dúsító medence. 2a: 25 000 m 3 /d védendő kapacitás, 20 000 m 3 /d dúsítás, dúsítási arány 80% 2b: 25 000 m 3 /d védendő kapacitás, 25 000 m 3 /d dúsítás, dúsítási arány 100% 2c: 25 000 m 3 /d védendő kapacitás, 30 000 m 3 /d dúsítás, dúsítási arány 120% 3: 18 000 m 3 /d vízkivétel, 21 600 m 3 /d dúsítás, dúsítási arány 120% + 6 db új dúsító medence (XX.–XXV. sz.) Az utánpótlódási területeket 20 napos, 6 hónapos, 5 és 50 éves elérési időkhöz határozták meg. A modellszámítások eredményeiből az alábbiak állapíthatók meg. 20 napos elérési idő A modellszámítások alapján kiderült, hogy a belső védőterület kiterjedése csekély mértékben függ az egyes termelési variánsoktól. Az összes termelési variánshoz tartozó, 20 napos elérési időhöz kötött védőterület a vízműtelep határán belül marad. 6 hónapos elérési idő Az utánpótlódási terület alakja függ az alkalmazott dúsítás mértékétől, de az elérési idő rövidsége miatt az eltérések nem szembetűnőek. Az áramvonalak által bejárt terület a legnagyobbnak az 1a üzemállapot esetén, mintegy 0,65 km 2-nek adódott. Mindazokban az üzemállapotokban, amelyekben a víztermelés 120%-ának megfelelő dúsítást alkalmazták, a kutaktól az áramlással szemben indított áramvonalak 6 hónapon belül elérik valamelyik dúsító medencét, azaz az utánpótlódási terület mérete és alakja ezen időn belül állandósul. 5 éves elérési idő Az „A” zóna esetében az egyes, különböző mértékű talajvízdúsítást alkalmazó üzemállapothoz tartozó utánpótlódási területek alakja élesen elválik egymástól. Alacsonyabb, 80–100%-os dúsítási szint mellett az utánpótlódási terület széle a vízműtől délen mintegy 0,5 km-re, északon és nyugaton 0,8–1,0 km-re kerül. Magasabb dúsítási szint mellett az utánpótlódási terület alakja nem különbözik a 6 hónapos elérési időhöz tartozóhoz képest. 50 éves elérési idő Az alacsonyabb arányú dúsítást alkalmazó 1a és 2a üzemállapotokban az utánpótlódási terület mintegy 5–12 négyzetkilométernyire növekszik. A terület határa a vízműtől Ny-i irányban elhelyezkedő, a területen potenciális szennyező forrást jelentő a pernyetárolóból leszivárgó víz által létrehozott talajvízdombig terjed. Nagyobb mértékű dúsítás esetén (1b és 2b állapot) egyre több áramvonal húzódik a kutak és a dúsítómedencék között, így az utánpótlódási terület kiterjedése is csökken, azonban még ezekben az esetekben is néhány áramvonal eljut a pernyetároló térségébe. A dúsítás szintjének növelésével (2c, 3 állapot) az 50 éves elérési időhöz tartozó utánpótlódási terület jelentősen csökken, tulajdonképpen a telep területére szűkül. Ez az állapot a 120%-os talajvíz dúsítás esetén valósul meg. A fentiek alapján megállapítható volt, hogy amennyiben vízminőség-védelmi okokból a vízműtelep utánpótlódási területét egy ellenőrizhetően kicsiny, korlátos térrészen belül akarjuk 9
