A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
1. szekció: A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA - Dr. Konecsny Károly, Dr. László Ferenc, Liebe Pál, VITUKI Kht.: Vizsgálatok a magyarországi állandó és időszakos jellegű vízfolyás szakaszokkal kapcsolatban
A vonatkozó szakirodalom és jogszabályok értékelésével megkíséreltük pontosítani a kisvizes időszakokkal, állandó és időszakos vízfolyások vízjárásával kapcsolatos fogalmakat. Mindenekelőtt az egységes értelmezés érdekében elfogadtuk az EU VKI alkalmazásához kapcsolódó angolból fordított fogalom meghatározások használatát, úgy mint: Felszíni víztest – a felszíni víznek egy olyan különálló és jelentős elemét jelenti, amilyen egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, ezeknek egy része, átmeneti víz, vagy a tengerparti víz egy szakasza. Felszín alatti víztest – a felszín alatti víznek egy víztartón vagy víztartókon belül lehatárolható részét jelenti. Folyó – egy olyan szárazföldi víztestet jelent, amely nagyobbrészt a földfelszínen folyik, de amely útjának egy részén a felszín alatt is áramolhat. A felszíni vízfolyások állandó/időszakos jellegének értelmezéséhez kapcsolódó fogalmak, amelyek nem találhatók meg az EU VKI fogalom jegyzékbe, és amelyeket különböző szerzők alapján javasolunk alkalmazni: Vízfolyásmeder – a kis- és nagyvizek levezetését biztosító természetes vagy mesterséges terepmélyedés. (Stelczer 2000) Vízfolyás – természetes vagy mesterséges meder, melyben a víz folyik (Glossair International d’Hydrologie UNESCO 2000) Folyamatos vízfolyás – olyan vízfolyás amelyben a víz megszakítás nélkül minden szakaszán folyik. (Glossair International d’Hydrologie UNESCO 2000) Megszakításos vízfolyás – olyan vízfolyás, amelynek állandó vízfolyás szakaszai és intermittáló szakaszai is vannak. (Glossair International d’Hydrologie UNESCO 2000) Megjegyzés: A vízfolyásmeder és a vízfolyás vízjárása, az emberi beavatkozások mértékének függvényében lehet természetes, természeteshez közeli, mesterséges, illetve hosszabb szakaszokon ezek kombinációja. Hidrológiai szárazság – a meteorológiai szárazság következménye, amikor a csapadék a területre jellemző küszöbérték (P< P 0 ) feltétel tartósan fennáll, ezért a vízfolyás medrében lévő vízkészletek csak a felszínalatti vizekből származnak (Glantz 1985); Kisvízi esemény – az n éves észlelési időszak minden olyan (gyakorlatilag) összefüggő részidőszaka, amelyben a vízhozam (Q (t) ) kisebb, mint a referencia vízhozam (Q r =Q 90% ). A kisvízi paraméterek kétfélék: egyedi kisvízi események és a tárgyidőszak kisvízi eseményeinek összességét jellemző paraméterek. Az egyedi kisvízi események paraméterei: időrendi sorszám a tárgyidőszakon belül, a kezdet időpontja, végének időpontja, előfordulásának időpontja, tartama, víztömeg-hiánya. A tárgyidőszak kisvízi eseményeinek összességét jellemző paraméterek: kisvízi események száma, legnagyobb víztömeghiány, leghosszabb tartam, legnagyobb víztömeghiányú esemény előfordulási időpontja, leghosszabb esemény időpontja. Ha két kisvízi esemény közötti idő rövidebb, mint egy megadott (pl. 5–6 napos) küszöbérték, akkor a két kisvízi esemény együttesét egyetlen kisvízi eseménynek tekintjük (Zelenhasic et al. 1987). Mederben hagyandó vízhozam – valamely vízfolyás szelvényben az élővilág számára és tájesztétikai szempontból igényelt vízhozam (ökológiai vízkészlet) és a műszaki célokra (a vízfolyás-meder jókarban-tarására, a vízkivételek zavartalanságához szükséges vízmélység biztosítása kivételes esetben a bevezetett szennyvizek kellő hígítására, ill. a vízfolyás öntisztulására) igényelt vízhozammal egyenlő. (Domokos 1999) Ökológiai vízigény – az a vízmennyiség és vízminőség, ami valamely földrajzi térség valamennyi adottságához alkalmazkodott élővilág alapvető létfeltételeit korlátozás nélkül biztosítja, azaz a rá jellemző szerkezeti és működési sajátosságok szabályszerű és folyamatos fenntartásához szükséges. Az ökológiai vízigények kielégítésénél mindig kettős követelmény- 2
