A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Csicsák József, Földing Gábor, MECSEKÉRC ZRT.: Az uránércbányászat okozta környezeti károk felszámolása különös tekintettel a vízbázisok védelme szempontjából

A Ny-mecseki antiklinális É-ÉK-i szárnyán középső-triász karsztvíztároló mészkő rétegek települnek. A magasfedőben elhelyezkedő karsztvíztömeg a 80–350 m vastag köztes vízzáró Hetvehelyi Formáció agyagos-gipszes rétegeinek köszönhetően, a bányászatra karsztvíz betörésveszélyt nem jelentett. A mélységi vizek kommunikációs lehetőségét erősen korlátozza, sőt valószínűleg lehetetlenné teszi, hogy az összekötő tektonikus zúzott zónák az agyagosgipszes összletben elzáródnak. Ugyanakkor a felszínen más a helyzet. A Jakabhegy-i felszíni vízválasztótól É-ra a felszínre jutó átbukó források vize összegeződve a homokkőfelszínről a karsztra átfolyó felszíni vízfolyásokkal ill. összegyűlő csapadékvízzel már eljuthat a karsztos területekre, elsősorban a völgyekbe, ahol a völgytalpakon levő víznyelők közvetlenül a karsztvíz tározóba vezetik, így a víztartóra települt vízbázisok sérülékenynek minősülnek. Korábbi vizsgálatok szerint az orfűi Vízfő-forrás 15,3 km

2 vízgyűjtő területéből mintegy 24%, az Abaligeti barlang 6,4 km

2-éből 42% nem karsztos, zömében a perm-triász repedésvizes összlet felszínéről jut be a karsztba. A vízválasztótól É-ra csak kisebb, többnyire inaktív kőzetből álló – elsősorban az aknamélyítésekből származó – meddők található, ezért a karsztvíztározóra közvetlen veszélyforrást csak két üzem területe jelentett. A másik jelentős vízbázis a Ny-Mecsek déli-délkeleti előterében, egy közel K-Ny-i csapású, tektonikusan preformált neogén medence területén helyezkedik el. A medencét északról, a Ny-Mecsek paleo-mezozoós törmelékes és mezozoós karbonátos képződményeinek kiemelt vonulata, délről a Görcsönyi hátság paleozoós kristályos tömege határolja. A medencét és közvetlen környezetét negyedidőszaki és pannóniai képződmények előfordulása jellemzi, a víztározás elsősorban a felső-pannon homok rétegekben történik. Erre a vízbázisra települ a Pécs város ivóvízellátásában döntő szerepet játszó Tortyogói és Pellérdi vízbázis közel száz ivóvízkúttal. A kommunikációs lehetőség a perm-triász repedésvizek és a pannon rétegvizek ill. a rátelepülő talajvizek között mind a felszín alatt mind a felszíni vizek irányából fennáll. A déli 2