A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
5. szekció: A HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG HELYZETE ÉS JÖVŐKÉPE - Fehér Ferenc, VTOSZ: Őszintén a Társaság helyzetéről
szolgáltatások értékarányosak-e, azaz megéri-e egy-egy jogi tagvállalatnak annyi tagdíjat fizetni. Holott eredetileg nem erről volt szó! Elkerülhetjük-e azt, hogy a Társaság által a tagságnak nyújtott lehetőségeket szolgáltatásnak tekintsük, szolgáltatásnak nevezzük? Valószínűleg nem, mert bár az egyéni tagok még nyilván nem érzik azt, hogy a tagdíjért valamiféle szolgáltatást kell nyújtani, a jogi tagoknál már nem ilyen egyszerű a helyzet. Érdekes beszélgetéseket folytattunk ebben a témában, akol két fő irány alakult ki: • a Társaság szolgáltasson a szó mai általános értelmében, főleg szakmai információkat, végezzen egyfajta továbbképzést, szóval a jogi tag számára valamilyen kézzelfogható, bizonyítható módon „érje meg” tagnak lennie, • a Társaság ne szolgáltasson, legalább is ne szálljon be abba a szolgáltatási versenybe, amit a sok szempontból hasonló (érdekképviseleti) szervezetek folytatnak, hiszen a társaság nem ezért van és egyébként a szolgáltatási versenyben nagy valószínűséggel veszítene. Ki kell viszont alakítani a Társaságnak egy olyan értékrendjét, ami meglehetősen egyedi és elsősorban ezen értékrendért, az értékrend megtartásáért is hajlandó számos szervezet befizetni a jogi tagdíjat. Minden bizonnyal az igazság a két vélemény között van: nagyon sok olyan tagszervezetünk van, amelyik nem tud lemondani arról, hogy a Társaság szolgáltasson, vagy legalább a szolgáltatás látszatát keltse, hiszen a tulajdonosok felé bizonyítani kell a tagdíj hasznosulását. Örvendetes viszont, hogy számos szervezetünk (köztük a legnagyobbak, a legtöbb tagdíjat fizetők) úgy tartják: nem tud a Társaság tagdíjarányos szolgáltatást nyújtani, de ezt nem is igénylik. Számukra egy valódi társasági értékrend, és ami ehhez kapcsolódik: független, objektív véleményalkotás, az események érdemi, szakmai befolyásolása, a Társaság szakmai stabilizáló szerepe olyan érték, ami megéri a mégoly magas tagdíjat is. A feladat tehát kettős: szolgáltatást nyújtani annak, aki ezt igényli és komoly szakmai értékrendet képviselni, hogy komolyan vegyenek minket. Az értékrend pénzt hozhat, de nyilvánvalón nem a pénzért kell megteremteni: a Társaság XXI. századi imázsához ez egyértelműen hozzátartozik! 6. Működési sebesség A Társaság a hagyományos, számítógép előtti korszak működési, kommunikációs sebességére áll rá: kipostázzuk a havi programokat, a meghívókat, egyéb értesítéseket, összeülnek a különböző választott testületek, és komótosan megvitatják az írásban kiküldött anyagokat. A kommunikációban a postai levelezés, az anyagok írásos megjelenítése, egyáltalán a hagyományos írásbeliség dominál. Vontatottan halad az elektronikus levelezésre történő átállás is: eredménynek kell elkönyvelnünk, hogy tagjainknak mintegy ötöde már elérhető elektronikusan. Ezen a téren nem is várható nagy áttörés: nyugdíjas tagjainknak általában nincs otthon számítógépük, és a még oly felhasználóbarát, egyszerű programoktól (szövegszerkesztő, levelező programok) is gyakran idegenkednek. Gyakran felvetődik az a kérdés, hogy az elektronikus kapcsolattartás, az elektronikus levelezés mennyire hódított, mennyire hódít teret, azaz az E-társadalom milyen gyorsan jön létre. A Társaság ebben a tekintetben lemaradásban van, különösen, ha azt vesszük tekintetbe, hogy tagjainak jelentős része műszaki és/vagy felsőfokú végzettségű szakember. Azokon a munkahelyeken, ahol dolgoznak, és persze a jogi tagoknál a számítógép használata általános, semmiképpen sem jelent luxust. A Társaság egy részénél az a tény, hogy nyugdíjas, nincs otthon számítógépe és nyugdíjba menetele előtt sem szokta meg a számítógép mindennapi használatát, kétségtelenül hátrány. De az elektronikus kapcsolattartás lassú Társaságbeli terjedése mögött feltehetően más okok is vannak, amelyeket fel kellene tárni. Ez a működési sebesség rányomja a bélyegét a Társaság egész működésére. Komótosan működik a Társaság, komótos rendezvényeiben, véleményei kialakításában, döntéshozatalában. Az információk nehezen érnek el a tagsághoz, a honlapot kevesen látogatják. Nyilvánvaló, hogy ha a Társaság jobban meg akar felelni a XXI. századi követelményeknek, alapvetően kommunikációs módszereit kell megváltoztatni, fejleszteni, működési sebességét kell megnövelni. Ennek alapjai már megvannak: növekvő tendenciát mutat az elektronikus levélforgalom (bizonyos fajta kapcsolattartás, így az elnök és a főtitkár, valamint a titkárság között szinte kizárólag elektronikusan történik), a honlapon is 4