A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

5. szekció: A HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG HELYZETE ÉS JÖVŐKÉPE - Bogáth Jenő, Dunaújvárosi VT, Csatlós Péter, Szentes és Környéke VT, Fehér Ferenc, VTOSZ: Vízitársulatok a Társaságban

3. A vízitársulatok véleménye a Társaság rendezvényeiről, kiadványairól Nem nagyon népszerűek vízitársulati körben a Társaság előadóülései. Ez azért érdekes, mert ezek számítanak az MHT szakmai működése alapjainak, évente százas nagyságrendben kerülnek megrendezésre, nagyon sokféle szakmai kérdésről van rajtuk szó és területileg is széttagoltan kerülnek megrendezésre, tehát jól elérhetőek. Sajnos számos társulati vezető egyáltalán nem jár előadóülésekre, és sokan vannak, akik évente csak egy-két ilyen rendezvényen vesznek részt. Rendszeres látogatója az előadóüléseknek vízitársulati körből csak néhány van, azok a társulati vezetők, akik a Társaságban is betöltenek valamilyen funkciót. Népszerűbbek a vándorgyűlések. Igaz, itt az elmúlt években a szakmai-tudományos előkészítés is mindig alapos volt, és figyeltek arra, hogy vízitársulatokkal vagy területi vízgazdálkodással kapcsolatos kérdések legyenek a szekció témák között. Ennek köszönhetően a vándorgyűlési kiadványokban a társulati indíttatású dolgozatok nagyobb súllyal szerepelnek, mint amekkora súlyt a társulatok a Társaságban képviselnek. A tag vízitársulatok szakemberei rendszeresen részt vesznek a vándorgyűléseken és mindössze egy olyan válasz érkezett, hogy sosem vett részt. A Társaság kiadványaival a vízitársulati szakemberek rendszeresen találkoznak. Nagy részük az MHT Híreinek állandó olvasója, de a Hidrológiai Közlöny és a Hidrológiai Tájékoztató is megfordul a kezükben. Igaz, az utóbbi kettőt a társulati szakemberek egy része ritkábban forgatja. Vegyes a kép a Társaság honlapjával kapcsolatban. Nem beszélhetünk arról, hogy ezt a társulati szakemberek rendszeresen látogatná, de egy részük legalább tud róla. Sajnos többségben vannak azok, akik még egyáltalán nem nézték meg. Ehhez tartozik egy megjegyzés a vízitársulatok számítógépes kultúrájához is. Gyakorlatilag valamennyi vízitársulat elérhető E-mail segítségével, a társulatok egymás közötti, valamint a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségével való – intenzív – kapcsolattartás elektronikusan történik. A VTOSZ is működtet honlapot, aminek jó a látogatottsági aránya, igaz, számos, a vízitársulatok számára fontos információ ott található meg. Így feltételezhető, hogy az MHT honlapjával kapcsolatos érdektelenség abból fakad, hogy nem találnak rajta számukra érdekes, fontos információkat. 4. A rendezvények színvonala, gyakorlati haszna Az előadóülések rendszerét, sűrűségét a vízitársulati szakemberek többsége jónak találja. Sajnálatos viszont, hogy egy részük nem tud erről véleményt mondani, mert az feltételezhető, hogy ezeket a rendezvényeket nem nagyon látogatja vagy részvétele nem érdemi. Ugyancsak jónak tartja a többség az előadóülések színvonalát, mert megítélésük szerint közérthetőek, nem túl tudományosak. Az elhangzottak gyakorlati hasznosíthatóságáról már megoszlanak a vélemények: a társulati szakember egyik fele hasznosíthatónak mondja az elhangzottakat, a másik fele úgy gondolja, hogy ezek ritkán hasznosíthatók. Mivel a vándorgyűlések vízitársulati körben népszerűek, megkérdeztük, hogy igényelnének-e valamilyen strukturális váltást, azaz a sok előadóülés helyett inkább néhány átfogó, integráló jellegű konferenciát. Ennek az elképzelésnek vannak támogatói, de a többségi vélemény az volt, hogy előadóülésekre és konferenciákra egyaránt szükség van. 5. A vízitársulatok szakmai kötődése A vízitársulatok általában a területi szervezeteket erősítik, ott tagok. Vannak információink arról, hogy számos területen jól integrálódtak, a területi szervezetekben vezető szerepet játszanak. Az a szakmai tevékenység, amelyet a vízitársulatok végeznek, az MHT-ban három szakosztályban jelenik meg: a mezőgazdasági vízgazdálkodási szakosztályban, az ár- és belvízvédelmi szakosztályban és a hidraulikai és műszaki hidrológiai szakosztályban. A kötődés azonban eléggé egyoldalú: a társulatok kétharmada úgy érzékeli, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodási szakosztály kötődik igazán, egyharmaduknál ez a kötődés az árvíz- és belvízvédelmi szakosztály felé is megvan. Mindkettő érhető, hiszen egyértelműen mezőgazdasági (FVM) feladatokat látnak el, de a belvízvédekezés is dominál.