A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

5. szekció: A HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG HELYZETE ÉS JÖVŐKÉPE - Bogáth Jenő, Dunaújvárosi VT, Csatlós Péter, Szentes és Környéke VT, Fehér Ferenc, VTOSZ: Vízitársulatok a Társaságban

Ami furcsa, hogy egyáltalán nem éreznek kötődést a hidraulikai és műszaki hidrológiai szakosztályhoz, pedig ez a két vizes alaptudomány jelen van a társulatok mindennapi életében. Ennek oka kettős lehet: a szakosztály szervezésében elhangzó előadások túl elméletiek, túl tudományosak, vagy a vízitársulati szakemberek túl gyakorlatiasak, távol tartják magukat az elméleti kérdésektől. 6. A Társaság szakmai közéletben betöltött szerepe, szakmai döntésekre gyakorolt hatása Nincsenek elragadtatva a vízitársulati szakemberek a Társaságnak a szakmai közéletben betöltött szerepétől! Csak kis részük véleménye szerint tölti jól be ezt a szerepét. A többség szerint nem nagyon figyelnek oda a Társaság véleményére, de talán a Társaság sem tudta mindig egyértelműen, jól követhetően megfogalmazni fontos szakmai kérdésekben a véleményét. A Társaság egyfajta korábbi szervilizmusa – ne mondjunk ellent minisztériumi vezetőknek, mert tőlük kapjuk a támogatást – jelenik meg ezekben a véleményekben. Pedig meg van az igény arra, hogy a Társaság szakmai súlya nagyobb legyen. A vízitársulati szakemberek egyöntetű véleménye szerint erősítse a Társaság a szakmai döntésekre gyakorolt hatását és legyen szakmailag megkerülhetetlen. 7. A tagszervezetek számára nyújtott szolgáltatások Megoszlik a vízitársulati szakemberek véleménye arról, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtson a Társaság jogi tagjai számára (itt nyilván elsősorban a társulati szférára gondoltak). Egyesek úgy gondolják, hogy a Társaság (értelemszerűen a Társaság vezetése) ne törje a fejét a tagoknak nyújtandó szolgáltatásokon. A többség úgy gondolja, hogy a hagyományos szolgáltatásokat kellene nyújtani, de jobb színvonalon. Ugyanakkor vannak olyan vélemények is, hogy új típusú szolgáltatásokat is kellene nyújtani. Ezek közül két elképzelés hasznosítható: • a PR-munka, a kommunikáció javítása a mindennapi emberek, a társadalom nem szakember rétegei felé, • a nemzetközi életről több információ adása, jobb nemzetközi kitekintés. Van olyan vélemény is, hogy a Társaság közhasznú szervezet voltát a pályázati forrásszerzésnél lehetne jobban kihasználni. A Társaság rendezvényeivel csak áttételesen segíti elő a szakmai döntések meghozatalát. Ritkán fordul az elő vízitársulati körökben, hogy a Társaság rendezvényein szerzett információk vagy a kiadványok jelentős mértékben hozzájárulnának a szakmai döntések meghozatalához. Hogy ez baj-e vagy sem, ezen a Társaság vezetésének kell elgondolkodnia. 8. Lehetőségek a továbbképzésre, a fiatalok képzésére Az a vízitársulati szakemberek megítélése, hogy a Társaság nem nagyon vagy egyáltalán nem segíti elő a fiatal szakemberek továbbképzését. Bár van a Társaságban ezzel ellentétes vélemény is, ezen azért el kell gondolkodni! Amit viszont a Társaság előnyére írnak, az az előadói készség fejlesztése. Kicsit ugyan megoszlanak a vélemények, de a többség ezt az MHT pozitívumának tartja és nincs olyan vélemény, amely szerint nem lenne ilyen hatás. 9. A szakmai és üzleti kapcsolatteremtés lehetőségei A megismételt kérdésre is az volt a vízitársulati szakemberek többségének véleménye, hogy a Társaság nagymértékben elősegíti a szakmai kapcsolatteremtést, a kapcsolattartást. Néhányan azért szkeptikusak voltak ebben. Az üzleti kapcsolattartásnak nem a Társaság a színhelye. Az MHT nem nagyon segíti elő az üzleti kapcsolatteremtést. Ez egy olyan cégcsoport tekintetében, ahol a potenciális üzleti partnerek nem vízügyi