A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
4. szekció: ÁVÍZVÉDELEM - Udvarhelyi Ferenc, FETIKÖVIZIG: Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése a felső-Tiszán
Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése a felső-Tiszán Udvarhelyi Ferenc FETIKÖVIZIG Nyíregyháza Kulcsszavak: árvíz, lefolyásszabályozás, árapasztó tározó Bevezetés Egy hosszú, jelentősebb árvíztól mentes időszakot követően 1998-2001. években rendre magas vízállások alakultak ki a Tiszán és mellékfolyóin. Ezek az árvízek ráirányították a figyelmet az árvíz elleni védekezés fontosságára, a nagyvizek biztonságos levezetését szolgáló műszaki beavatkozások halaszthatatlanságára. Az 1998. évi árvizet követően tanulmány készült, amelyben meghatározták, és rangsorolták a fejlesztendő töltésszakaszokat és a legkritikusabb szakaszokon elkezdődött a töltések előírás szerinti kiépítése. Az elkövetkező évek árvízei további gondolkodásra késztették a mérnököket. Az árvízeket kiváltó hidrológiai körülmények és az árhullám levonulásának elemzése a nagyvizek kártétel nélküli levezetésének új módszereire irányították rá a figyelmet. Az árvízszintek emelkedése, és az árvízi szimulációs elemzéseket követően ugyanis be kellett látni, hogy a hagyományos módszerekkel (töltések emelése vagy áthelyezése) csak nagyon drágán biztosítható a biztonság, ugyanakkor a túl magas töltések részben növelik az emberek biztonságérzetét. A koncepcióterv javaslatai Az árvízszintek jelentős mértékű emelkedésének okait vizsgálva a tervezők a ma olyan divatos éghajlatváltozást, illetve emberi beavatkozást (elsősorban mértéktelen erdőirtás a vízgyűjtő határainkon túli területén), mint egyedüli lehetséges magyarázatot az erdősültség elemzését követően elvetették. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a korábbi évek erdősültségéhez képest a fakitermelések százalékosan csak minimális csökkenést okoztak. Igyekeztek feltárni a nagyvízi mederben végbement kedvezőtlen lefolyást akadályozó változások hatásait: • hullámtér feliszapolódása • az engedély nélkül épült, vagy engedélytől eltérő szinten kivitelezett nyári gátak • övzátonyok • hullámtéri építkezések • a hullámtéri növényzet bozótossá válása A koncepcióterv a meglevő helyzet lehető legkörültekintőbb elemzését követően fogalmazta meg és tett javaslatot a lehetséges műszaki beavatkozásokra. Mivel igazgatóságunk területén elsősorban a tivadari híd fölötti szakaszon alakult ki az elmúlt nagy árvizek során kritikus helyzet, ezért a program által meghatározott feladatok is erre a területre koncentrálódtak. A leggyorsabban is a legkevesebb költséggel megvalósíthatók a nagyvizek lefolyását meggyorsító beavatkozások: • a Tarpa II. és IV. jelű meglevő partbiztosításának megerősítése • a szatmárcsekei nagyvízi levezetősáv kialakítása • tereprendezés a tivadari-híd alatti hullámtéren • a kisari partbiztosítás megerősítése • a gulácsi nagyvízi levezetősáv kialakítása • a hullámtéri építmények engedély szerinti állapotának visszaállítása Ezek a beavatkozások azonban együttes hatásukban is csak 30-50 cm-el mérséklik a híd fölött árvízkor kialakuló vízszinteket. Az árvízszintek további csökkentése a magyar árvízvédelmi gyakorlatban még hagyományokkal nem rendelkező módszerrel az árhullám egy részének szükségtározóba vezetésével lehetséges. A tervezők a Szamosközi tározóval a Tisza árhullámának közvetlenül Tivadar alatti megcsapolása révén jelentős vízszint csökkentést várnak a tivadari szűkület fölötti folyószakaszon. A tározó megépítése a vízkivétel miatt az alsóbb szakaszon is éreztetné hatását. A térség másik jelentős folyója a Szamos árhullámainak megcsapolásával, a Szamos-Kraszna közi tározó révén közvetetten csökkenthetők a Tisza folyó Szamos torkolat alatti árhullámai.