A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

4. szekció: ÁVÍZVÉDELEM - Udvarhelyi Ferenc, FETIKÖVIZIG: Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése a felső-Tiszán

A VTT tudományos megalapozottságát szolgáló kutatások eredményei Tekintettel a feladat nagyságára, újszerűségére és sokrétűségére a megrendelő és a tervező a tervekben, foglaltak alátámasztásához bevonta a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékét. A BME-nek első részjelentésében a VIZITERV koncepció tervében meghatározott tározók rangsorolását, a vízszintcsökkentés hatékonyságát, a költségeket illetve a hullámtéri beavatkozások hatásait kellett elemezni. Megjegyezzük, hogy a koncepciótervben 30 lehetséges tározási hely lett megvizsgálva. Az árapasztás és a költségek szempontjából legkedvezőbbnek a Szamosközi tározó bizonyult, melyet a Hanyi-Tiszasűlyi-, a DélBorsodi-, a Tiszakarádi- és a Cigándi tározó követ. Felhívták a figyelmet arra, hogy a Tisza völgyében végzett lefolyást javító beavatkozások az itt elérhető vízszint csökkentés mellett a Maros torkolata alatti Tisza szakaszon 15-20 cm vízszint emelkedést okozhatnak, felvetve ezzel egy Alsó-Tisza térségében megépítendő tározó szükségességét. A megépülő tározók optimális üzemvitele szempontjából elengedhetetlennek tartják az előrejelzés pontosságának növelését. Tekintettel arra, hogy a kormány „egyéb szempontok” miatt nem az eredetileg javasolt tározók megépítésére adott engedélyt, ezért a második számú részjelentésben megvizsgálták az eredetileg javasolt illetve az engedélyezett tározók árvízszint csökkentő hatását. Számításaik szerint az optimális és a kormányzati döntés műszaki megoldásainak különbsége a legnagyobb vízszintek vonatkozásában a Tisza 530 fkm feletti szakaszán meghaladja a 0,4 m-t. Bízva abban, hogy a kormányzati döntés csak az első két tározóra jelent elkötelezettséget, újabb fontossági sorrendet határoztak meg. A kormány döntéséből adódó adottságként kezelték a Tiszaroffi- és Cigándi-tározókat, majd az újból felállított sorrendben ezeket a leghatékonyabb Szamosközi-, továbbá a HanyiTiszasűlyi-, valamint a Tiszanánai és Nagykunsági tározók követték. Megerősítették egy Alsó-Tiszai tározó megépítésének szükségességét, valamint a megfelelő pontosságú és időelőnyű előrejelzés fontosságát. Kisminta vizsgálatot végeztek a Tivadari mederszűkület szabályozásának lehetséges módozataihoz, valamint a SzamosKraszna-közi tározó árapasztó bukó és a cigándi töltő-ürítő műtárgy vízszállításának ellenőrzéséhez. A harmadik számú részjelentés számba veszi a tározók optimális üzemeltetéséhez szükséges feladatokat: • A nagyvízi meder karbantartása és vízvezető képességének biztosítása rendszeres, ismétlődő feladat kell legyen. A vízhozam mérések pontosságát növelni kell. • A mederhidraulikai számításokhoz meg kell teremteni az egységes keresztszelvény adatbázist, melyet öt évente frissíteni szükséges. • A tározó optimális működtetése előre kiszámított módon, az árhullám kezdeti, emelkedő fázisában történő zsilipnyitással lehetséges. • A beeresztő műtárgyak kapacitását a nyitás időelőnyének függvényében kell meghatározni. • Amennyiben rendelkezésre állnak a külföldi folyószakaszokra megbízható adatok, azokat is be kell illeszteni az 1D hidrodinamikai modellbe. • A csapadék előrejelzési modellek és a csapadék-lefolyás modellek összekapcsolásával az előrejelzés időelőnye a felső-Tiszán is 6,5 napig növelhető. • A csapadék-lefolyás számításnak tükröznie kell a külföldi vízgyűjtőkön megépülő tározók és a vízgyűjtő használat módosulásának hatásait. • A modell alapján kell meghatározni a külföldi tározók optimális működtetését. • A tározók leürítése akkor okozza a legkisebb árvízi kockázatot, ha a tározó rendszert egyszerre ürítik le. • A tározók nyitására engedélyt adó döntéshozónak ismernie kell a hibás döntések kárfüggvényeit, illetve a helyesen végrehajtott tározó nyitások által elkerült károk mértékét. A jelentés kiemeli az előrejelzés fontosságát és megállapítja, hogy az 1998. és 2001. közötti Tisza völgyi árvizek alkalmával egyik esetben sem állt rendelkezésre elegendő információ és megbízhatóan előrejelzett árhullámkép a Felső-Tiszai tározók Közép-Tisza érdekében történő üzembehelyezéséhez. A megvalósított Tisza-völgyi vízrajzi mérésautomatizálási programokat össze kell hangolni. A döntés és a műszaki tartalom megfogalmazása A folyók töltésezésének történeti visszatekintésékor láthatjuk, hogy a nagyvízi meder kialakításánál a folyószabályozási munkákat követő töltésépítések során a kor mérnökei a mindenkori helyi igények kielégítése érdekében kénytelenek voltak eltérni a Vásárhelyi Pál tervében az egységes árvízi mederre megfogalmazott szempontoktól. Sajnálatos módon a Vásárhelyi terv Továbbfejlesztése kapcsán a ma mérnökének is szembesülnie kellett azzal, hogy elődeihez hasonlóan időnként kényszerpályán kell mozognia. A koncepcióterv javaslatait lakossági fórumokon ismertették a térségben élőkkel. Sajnos az érintett lakosság egy része a megélhetési biztonság 2