A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
4. szekció: ÁVÍZVÉDELEM - Hoszták Ferenc, FETIKÖVIZIG: Árvízvédelmi művek fejlesztése a Szamos folyón napjainkig
A Kis-Szamoson, a Meleg- és Hideg-Szamos összefolyása alatt 1968-1971 között épült a Gyalu I. völgyzárógát, 4 millió m 3 víztározó kapacitással. A Gyalui völgyzárógát alatt vannak a kisebb méretű Gyalu II., Fenes I, Fenes II., Kolozsvár I. vízerőműveket is. A Szurdoki (Strâmturi) vagy Fernezelyi völgyzárógát és tározó Nagybányától 10 km-re északra, a Lápos vízgyűjtőjében, a Fernezely patakon épült 1960-1964 között. Összesen 17,53 millió m 3 vízmennyiséget képes befogadni, amiből árvízcsökkentésre 0,97 millió m 3 térfogatot tartanak fenn. Vészhelyzetben árvíz esetén 300 m 3 /s vízhozam leeresztése lehetséges. 2. kép A Szurdoki völgyzárógát és tározó A lefolyásra a legnagyobb mértékű hatása a Kis-Szamosnak a 340 millió m 3-es maximális tározókapacítással rendelkező hidroenergetikai rendszernek van. Ennek a folyónak az esetében az évente lefolyó vízmennyiség átlagosan 407 millió m 3 tehát a tározókban elméletileg az évi lefolyás 84 % - át lehetne betározni. A Kis-Szamos vízjárásában a tározórendszer felépítése után jelentős változások következtek be: a nyár végétől a tél végéig tartó kisvizes időszakban a havi közepes vízhozamok nőttek (4-82 % között), a tavaszi nagyvizek idején csökkentek (8 - 66 %-al). Számottevő a havi maximális és havi minimális vízhozamok közötti arány megváltozása, amely 1:5-ről, 1:3-ra csökkent. A hidroenergetikai rendszer üzembe helyezése után, Kolozsvárnál, ahol a Kis-Szamos sokévi átlagos vízhozama 14,7 m 3 /s, a befolyásolt (mért) vízhozamok 10,6 %-al kisebbek, mint a természeteshez közelítő rekonstruáltak. A Szamoson Csengernél a víztározók hatására 10,7 %-os az átlagos lefolyásszabályozás mértéke (Illés-Konecsny 1995). A Szamos alsó folyásán, a határzónában három belvízi szivattyúállomás van, melyeknek átemelő képessége összesen 19,7 m 3 /s. Ezek: Kakszentmárton (Mărtineşti) - jobbpart, 9,43 m 3 /s, Szatmárnémeti (Satu Mare) - jobbpart, 3,55 m 3 /s, Szamosdara (Dara) - jobbpart, 6,70 m 3 /s. Figyelembe véve, hogy ez a szivattyúkapacitás nem nagy, ritkán üzemelnek maximális kapacitással és a szivattyútelepek inkább nagyvízi, közepes vízhozamú időszakokban működnek, nem befolyásolják jelentősen a folyó vízjárását. 2. Szabályozási munkák ismertetése 2.1. A szamosmenti „vizi bajok” ismertetése és az érdekeltségi mozgalmak (1878-1932) Bár az árvédelmi töltések építése, mint ármentesítési tevékenység a fejlődés folyamán elszakadt a folyószabályozási munkáktól, mégis az árvédelmi töltés lényegileg nagyvízi folyószabályozási mű. Ennek megfelelően a folyó szorosabban vett szabályozását és töltésépítését a kapcsolódó belvízi csatornahálózattal együtt építették ki. Az ősi állapotot feltüntető térképeken látható Szamost összehasonlítva a maival, megállapítható, hogy a folyó vonala egyenesebb, a kanyarulatok jóval enyhébbek. A mederátmetszések létesítését az 1855-ben alakult Szamos-szabályozási Társulat kezdte el, de 10 év alatt kiderült, hogy a feladatot megfelelő anyagi erő és műszaki felkészültség nélkül megoldani nem lehet. Maradandó eredmények akkor születtek, amikor a munkát az illetékes állami folyammérnöki hivatal vette kézbe. 8
