A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

4. szekció: ÁVÍZVÉDELEM - Hoszták Ferenc, FETIKÖVIZIG: Árvízvédelmi művek fejlesztése a Szamos folyón napjainkig

A Tisza, Szamos, Túr, Balár, Kraszna, Homoród és Balkány évenként megújuló áradásai által pusztított vidék földbirtokossága körében 1878. évtől kezdve élénk mozgalom indult meg az említett folyók és patakok völgyeinek ármentesítése és ezzel kapcsolatban az Ecsediláp név alatt ismert terület feneklő vizeinek lecsapolása érdekében. „Az így felvetett eszme, melyhez oly széleskörű érdekeltség fűzte gazdasági bajaink régóta várt orvoslása iránt reményeit, mindinkább visszhangra talált s 1879. évben a kormány által örömmel üdvözölt azon eredményre vezetett, hogy az érdekeltek az említett év május 7-én Nagykárolyban tartott gyűlésükön a már régebben megalakult, de a kezdet nehézségei miatt ennél továbbra nem jutott Szamos-szabályozásitársulat bekebelezésével a szatmár megyei összes vizeket szabályozó társulat megalakítását kimondották és a szabályozásra vonatkozó általános tervezetet a társulati alapszabályokkal együtt az akkori közmunka- és közlekedésügyi miniszter úrhoz felterjesztették.” A bemutatott tervezet azonban nem volt alkalmas arra, hogy a társulat működésének alapjául szolgáljon, miután az sem a levezetendő vízmennyiség, sem pedig a tervbe vett csatornák méretei iránt tájékozást nem nyújtott. Ily körülmények között a terv némely pontban módosításra szorult az alapszabályokkal együtt ugyanabban az évben megfelelő kiegészítések végett az érdekeltekből alakult társulatnak vissza lett küldve. A tervezet a Kraszna, Homoród és Balkány vízfolyások szabályozásából, az ecsedi láp kiszárításából, a Túr és Batár rendezéséből, a Szamos folyó jobb- és bal parti töltéseinek Udvaritól a Tiszáig leendő kiépítéséből és a Tisza bal parti töltésének Tiszabecstől a Szamos torokig való kiépítéséből állott. „A társulat műszaki közegekkel nem rendelkezvén, Szatmár vármegye alispánja fölterjesztést intézett a volt közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez az iránt, hogy a tervezet az állam műszaki közegei által, állami előlegek mellett dolgoztassék ki, mely feladattal az 1880. évben a szatmári folyammérnöki hivatal lett megbízva.” A szatmári hivatal feloszlattatása után a tervezés a vásárosnaményi folyammérnöki hivatal feladata lett, a hivatal a kiegészített tervezetet az 1882. április hónapban fel is terjesztette. Ez terv azonban csak a Szamos folyó bal partján lévő területek vízmentesítési munkálataira terjedt ki, mert a Túr és a Batár szabályozására, valamint a Szamos jobb parti és a Tisza balparti töltések építésére még kevés adat állott rendelkezésre. A bemutatott terveket a műszaki tanács részletesen elbírálta, azok 1883. év elején azzal küldték vissza a vásárosnaményi folyammérnöki, hivatalnak, hogy a tervezetet a Szamos jobb parti terület vízmentesítésének valamint magának a Szamosnak szabályozása végett szükséges beavatkozások tervezésével egészítse ki. 3. kép A Tisza-Szamosközi Társulat megalakulásakor tervezett művei Mivel azonban a tervezet kiegészítése hosszabb időt vett igénybe, nem lett volna célszerű a Szamos bal parti érdekeltség működését is függőben tartani. A tervezetek első részét, mely az Ecsedi láp lecsapolására, belvízlevezetésére és a Szamos bal parti töltések kiépítésére, a Szamos jobb parti töltésekre, valamint a Szamos folyó mederszabályozása vonatkozik, 1885. április hónap közepén terjesztette föl a hivatal. 9